A havannai kormány szerint az elmúlt években végzett kutatások azt mutatják, hogy a több mint húsz miliárd hordónyi, kereskedelmi mennyiségű olajat rejt a tenger mélye.
Kuba évente 5000 és 9000 millió baril nyersolajat remél a Mexikói öbölben az országhoz tartozó mintegy 112 000 négyzetkilométeres kizárólagos használatú gazdasági övezetében.
Az Egyesült Államok aggodalomal nézi a kubai olajfúrási terveket. „Azt hiszem, ennek sokkal nagyobb hatása lesz az amerikai belpolitikára, mint magára Kubára”, vélte Jorge Pinon, a Floridai Nemzetközi Egyetem latin-amerikai intézetének munkatársa. Az amerikai belpolitikára gyakorolt hatás fő oka az, hogy a Repsol a floridai partoktól mintegy ötven mérföldre fogja üzembe helyezni a legutolsó technológia szerint készült, félig süllyeszthető Scarabeo–9-et.
A létesítmény tehát nem messze attól a helytől működik majd, ahol az Obama-adminisztráció az amerikai fúrásokat betiltotta a British Petrol platformja, a Deepwater Horizon felrobbanása után. „Jó néhányan kopogtatnak majd a washingtoni ajtókon, mondván: hogy is van ez, a kubaiak fúrnak, mi meg nem fúrhatunk az Öböl keleti felében?”, közölte Pinon a kaliforniai La Jollában tartott konferencián, amelynek témája a latin-amerikai energetika helyzete volt.
A Scarabeo–9 attól egyedülálló, hogy szinte semmilyen amerikai alkatrészt, fejlesztést vagy technológiát nem tartalmaz, aki tehát továbbadja a 750 millió dolláros, 12 ezer láb mély vízben is működőképes szerkezetet, nem sérti meg a jövőre ötven éves amerikai embargós előírásokat. (BBC/usa news)