A világ első Zászlómúzeuma – nálunk Budapesten

Egy szőke kisfiút a hatvanas évek szürke Budapestjén elbűvölnek az idegen államok színes lobogói. Távoli országok, egzotikus tájak – de neki akkor erről csak a térkép mesélt. Ha nincs kéznél elég információ, gyűjteni kell. Balogh László ezt tette.
Leveket írt – zászlót és címert kért. S jöttek a válaszok – Afrikából, Gibraltárból, Clintontól és a két Bush elnöktől, királyok, államfők, emírek írtak és küldtek címereket, zászlókat, néhány soros üdvözletet. A zászlók között számos az olyan egyedi darab, amelyet különleges alkalmakon fújt valahol egy messzi szél – országalapítások, évfordulók, jeles ünnepek lobogói és most itt vannak Budapesten, a világ első Zászlómúzeumában.
Szerelem az első látásra és egy életen át!

Balogh László és a zászlói:

A földrajz szeretete a hatvanas évek végére tehető és kitűnő földrajz tanárnőmnek (Flock Károlyné) köszönhető a kivételes érdeklődésem az országok és zászlók iránt. Igaz, az akkoriban nem lehetett kapni hazánkban „zászlós” könyvet, csak az egyetlen, a Kartográfiai Vállalat által kiadott atlasz állt rendelkezésemre. Az igazi „áttörést” a hobbim számára az jelentette, amikor 1983-ban egy afrikai országban (Felső-Volta) politikai változás történt. Mégpedig a neve (Burkina Faso lett), zászlója és címere is megváltozott. Minderről a MTV Híradója is tudósított. Bementem a Kartográfiai Vállalat akkori vezetőihez és megmutattam a tv-ből lemásolt jelképeket.

Nem hatottam meg őket, kitették a szűrömet. Ezt még egyszer megpróbáltam, ugyan csak elutasítottak. Elhatároztam, hogy „első kézből” szerzem be az információkat. Ezzel az elhatározással indult el a „Balogh Gyűjtemény” – én 1993 szeptember 16-ára teszem, mivel ekkor kaptam az első levelet külföldről. Írtam a kéréseimet és egyre több levél érkezett: nőtt a gyűjteményem. 1991-ben a Józsefvárosi Kulturális Központban kezdtem el dolgozni, mint gondnok. Amikor 1995-ben a Szigony utcában megüresedett egy kisebb helység, ezt megkaptam és igazgatói engedéllyel át is lett alakítva – megszületett a múzeum.

A világ első Zászlómúzeuma

1995 október 21-én együtt volt a gyűjtemény, megnyílhatott a múzeum. A Zászlómúzeum területe 1997 áprilisában aztán növekedett egy kicsit, ekkor költöztették át a a jelenlegi helyre (Bp.VIII. József krt.68. Nap utca sarkán.)
itt már alkalom nyílik nem állandó kiállítások rendezésére, 1999-től ez rendszeresen meg is történik, ilyenkor egy-egy országot mutatunk be, jelképekkel és kulturális ízelítővel.
Nem állandó kiállítások 1999-től: Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Észtország, Észak-Ciprus, Mauritánia, Nyugat-Szahara, Franciaország, Vietnam, Laosz, Ausztria, Nigéria, Norvégia, Pápua Tartomány (Indonézia), Ecuador, Kuba, Mexikó, Mali, Vatikán…(teljesség igénye nélkül), ezen kívül kontinentális kiállítások Óceánia, Afrika.
Számos tematikus kiállítást is szerveztem, ebben segítségemre volt és jelenleg is sokat segít Hoppál Dezső Győrben élő heraldikás. Az ő gyűjteménye is többször felutazott ide és kiállítottuk őket.
„Honfoglalástól napjainkig” c. kiállítás, „Erdélyi Fejedelmek és jelképei” c. kiállítás, „A két világháború közti évek története, jelképei” c. kiállítás.)
Igyekeztem a Zászlómúzeumot „élővé” tenni, vagyis 2000-től minden hónapban egy-egy országot mutatunk be, művészek is segítenek ebben a munkában.
Az előadások ízelítőt adnak az illető ország földrajzi, történelmi, gazdasági, irodalmi ínyencségeiből és ha lehet, a zenéjük is megszólal. Az előadást pedig egy, az országról készült film zárja le.
Az évek során több magyarországi településeken is sikerült vándorkiállítást szervezni. (pl. Marcali, Tata, Budaörs, Tatabánya, Győr, Miskolc, Debrecen, Hajdúdorog, Gyöngyös, Sárbogárd….stb).
Alapítója voltam a „Múzeumi Majális” c. rendezvénynek, immáron 16 éve vagyok jelen a múzeummal ezen a seregszemlén. A gyűjteményem 2011-ben elérte a kb. 6000 darabot. Ez azt jelenti, hogy nem hivatalosan a világ három legnagyobb gyűjteménye között emlegetik.
2007-ben részt vettem a XIX. FIAV (Nemzetközi Zászlótársaságok Szervezete) Berlini Kongresszusán ahol a budapesti Zászlómúzeumot és a Balogh Gyűjteményt a ma létező országok zászlóinak, címereinek egyedi gyűjteményeként ismerték el.
2005-óta tanítók a Nemzetközi Protokoll Egyetemen, vexilollógiát és heraldikát. Ennek nagyon örültem a felkérést mivel ezzel tovább tudom adni az általam össze gyűjtött információkat.

Néhány érdekesség a levelezésemből:
Írtam a Gibraltári Miniszterelnöknek, természetesen zászlót és címert kértem. Viszonylag hamar válaszolt, de a borítékon láttam, a levél már jó ideje úton volt. Megjárt több mint tizenkét országot: volt Brazíliában, Dél-Afrikában, Iránban és végül Varsóban a postán valaki megnézte, hogy Budaörs hol van a térképen, így jutott el hozzám a Gibraltári levél. (A levélről lefelejtették, hogy „Hungary” ).
A Csendes-óceáni Vanuatu Köztársaságban feladott zászló és levél közel egy évig jött a világ postáin keresztül amíg elért Budaörsre.
Három alkalommal a megszólított országok képviselői a lakásomon kerestek fel és hozták a zászlót. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségéről, Bécsből jött egy úr és átadta az akkori koreai vezető által küldött zászlót és könyveket. A csecsenföldi küldött Dudajev elnök személyesen nekem címzett levelét hozta a zászlóval együtt. A kubai nagykövetségről pedig Fidel Castro ajándékát hozták el.
zaszlomuz2011 végén tagja lettem a LATIMO-nak (Latin-amerikai – Magyar Egyesületnek) és az ÁME-nek (Ázsiai – Magyar Egyesületnek). A Zászlómúzeum kiállítási tervei között szerepel majd több Latin-amerikai és ázsiai ország is.
2004-ben létrehoztam a „Zászlótudományi Alapítványt” (OTP: 11708001-20545352) ezen alapítványon keresztül rendezem a különböző nem állandó kiállításokat.

Természetesen csak ha lesz rá támogató!

Balogh László

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez