A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének adatai szerint 2008 és 2009 között az orosz szállítások fokozatosan megelőzték az amerikaiakat és a hosszú távú szerződések megkötésével Moszkva ezt a helyet jó időre biztosította is saját maga számára.
Stratégiai megfigyelők szerint annak, hogy az orosz politika Latin Amerika felé fordult, két oka is van. Egyrészt az oroszoknak új piacokra van szükségük ahhoz, hogy a fegyvergyártásuk ütemét tartani tudják. Másrészt meglehet, a mai Oroszország csak árnyéka az egykori Szovjetunióak, mégis vezetése élvezi annak a régi időszaknak a glóriáját. A szovjet államot elnyelték gazdasági bajai, az afgánok elleni vesztes háború és a ,,szövetséges köztársaságok,, rebellisei. Ugyanakkor az ujjászülető orosz fegyvergyártás mobil, és ha valahol lyuk keletkezik az amerikai szállításokon, azt kész azonnal betölteni. Az orosz fegyverek iránti bizalom pedig még a régi időkből származik és változatlanul él.
S nem utolsó sorban meg kell jegyezni a kereskedelmi előnyöket: Moszkva egy sor fegyverszállítási megállapodást kötött diszkont áron és rugalmas fizetési feltételek mellett Brazíliával, Kolumbiával, Mexikóval, Peruval és Venezuelával.
A fegyverszállításokat pedig háttérszolgáltatások kísérik, a műszaki karbantartás, az alkatrészek biztosítása, gyakran kiképzési programok, és ezzel az orosz-latin-amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok is jelentősen bővülnek.
A térségben – Brazília, Koumbia, Venezuela, Mexikó és Peru – az orosz fegyverszállítások összege elérte a 5,4 milliárd dollárt 2009-ben. A legnagyobb vásárló Venezuela, de idén újabb megállapodások születhetnek Bolíviával, Uruguayal és Ecuadorral. Venezuela a katonai eszközök és technológia vásárlása mellett lehetőséget ad az oroszoknak az olajfúrásokban való részvételre is. (AP)