Peking azzal számol, hogy az elkövetkezendő években nem várható javulás a fejlett államokban, amelyeknek részesedése immár elérte a 40 százalékot a kínai kivitelben. Ezért a kínai gazdasági irányítás kiadta a jelszót: irány Latin Amerika és Ázsia, ahol a közel jövőben a fogyasztás növekedésével számolnak.
Az európai államok idén novemberben 9 százalékkal, míg az Egyesült Államok 5 százalékkal importált kevesebbet Kínából az előző év hasonló adataival összehasonlítva. Pekinget aggodalommal tölti el ez a folyamat, hiszen az ország gazdasági növekedése a belső befektetésektől és a kivetelből befolyó jövedelmektől erősen függ.
Az Egyesült Államok, Európa és Japán a világ fogyasztásának kétharmadát tudhatja magáénak és nehéz elképzelni, hogy e térségek válsága hogyan hat majd az egész világgazdaságra – mondja Michael Pettis, a pekingi Egyetem professzora. Ezzel együtt aligha képzelhető el, hogy a fejlődő világ bármely része ki tudná váltaná ezt a veszteséget. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezen fejlődő országok gazdasági növekedését nagymértékben a kínai piacok megnövekedett nyersanyagszükséglete okozta,
A termelési szektor, amelyben Kína igazán erősnek tudhatja magát, novemberben az utóbbi három év legalacsonyabb eredményét produkálta. A kínai gazdasági versenyképességét rontja az is, hogy a fizetések gyorsan növekednek az ázsiai országban – teszi hozzá a professzor. Éppen ezért valószínűbbnek látszik, hogy a fejlett országok gazdasági válsága kedvezőtlenül hat majd a kínai növekedésre is.