Egyre nyilvánvalóbb, hogy a legjobb (és egyben legdrágább) intézmények a nagy nemzetközi vállalatok igényeihez igazítják oktatási programjukat és diákjaik ebben az irányban indulnak el a képzés megszerzése után. Eközben háttérben maradnak a hazai belső piac kisebb szereplőinek igényei, pedig ezek is rendkívül sokrétű gazdasági potenciállal rendelkeznek.
Az elmúlt időszakban gyökeres változás ment végbe a latin-amerikai gazdasági palettán: korábban a családi vállakozások jellemezték gazdasági életet és ezek szinte egyáltalán nem törekedtek arra, hogy elhagyják az országuk határait. Ma viszont már egyre több közöttük is az egész kontinensen tevékenykedő, úgynevezett multilatin vállalat.
A Boston Consulting Group tanulmánya szerint két latin-amerikai vállalat nőtte ki magát igazi nemzetközi céggé: a brazil Vale és a mexikói Cemex. Emellett 23 latin-amerikai eredetű multinacionális céget tartanak számon mint globális versenyzőt. S ezt olyan összefüggésben érdemes figyelembe venni, hogy Kínának 33 hasonló kategóriájú cége van, mindössze tízzel több, mint Latin-Amerikának.
Éppen ezért a térség magasszintű képzést nyújtó üzleti főiskolái között is hasonló folyamat zajlott le: a vezető pozíciót elért intézmények a nagy, globálisan tevékenykedő vállalatok irányítására készítik fel a diákjaikat, eközben teljesen figyelmen kívül hagyják a kis- és közepes vállalatok (KKV) igényeit.
Ez a folyamat teljes mértékig tükrözi a legmagasabb pozíciókat elfoglaló cégek igényeit – mondja Paulo Rosende, a rangsorban első bella horizontei Fundación Dom Cabral vezetője. A rangsor elején lévő intézmények kliensei között a nagy cégek 76 százalékban szerepelnek, míg a 15. és 20. helyen szereplő iskolákban a nagyok aránya alig 41 százalék. Ezzel egyidőben természetesen az intézmények oktatási programja is szétválik, hiszen más szükségleteik vannak a nagy nemzetközi porondon tevékenykedő vállalatoknak és más a helyi kisebb cégeknek. Pedig elmondható, hogy a kisebb iskolák programjai is rendkívül igényesek, a követelményeik pedig nagyok.
Az is megfigyelhetü, hogy mivel a latin-amerikai országok viszonylagos nyugalommal vették a gazdasági válság buktatóit, a helyi viszonyok megismerése iránt megnőtt az érdeklődés. Az iskolák egyre gyakrabban kapnak képzési felkéréseket a fejlett európai országokból és a világ más részeiből is. Számos cég ma már helyben képzi ki latin-amerikai cégei vezetőit, míg korábban ez nem volt jellemző. Az iparilag fejlett országokban felfigyeltek arra, hogy a latin-amerikai kontinens országai jobb demográfiai adataikkal és dinamikusan fejlődő gazdaságukkal a válság közepette jó lehetőségeket kínálnak számukra is.
Az érem sötétebb oldala az, hogy a KKV-k igényei fokozottan háttérbe szorulnak és az oktatás kettéválik. Éppen ezért a Fundación Dom Cabral kidolgozott egy programot a KKV-k igényeinek kielégítésre is és közel ezer ilyen kis céget kísér figyelemmel: jelenleg 600-an vesznek részt a programban, de számukat 2015-re ezerre kívánják növelni. Ez azért nagyon fontos, mert éppen ezekben a kis cégekben hatalmas innovatív lehetőségek rejlenek és várhatóan a növekedésük is dinamikusabb lesz.
Hosszú távon nem tartható, hogy eddig minden figyelem a legnagyobb nemzetközi cégek igényeinek kielégítésére irányult és a rangsorolás is csak ezeket az iskolákat vette figyelembe, pedig ők csak a paletta 7 százalékát teszik ki. Ugyanakkor háttérbe szorult az iskolák fennmaradó 93 százaléka annak ellenére, hogy bennük a jövőre nézve fontos gazdasági tényezőt jelentő kisebb cégek potenciális vezetőinek a képzése folyik – mondja Pankaj Ghemawat, a Harvard Business School professzora. (Americaeconomia)