1996-ban az fiatal és tökéletlen paraguayi demokráciát államcsínnyel fenyegető renitens tábornoknak, az egyébként magyar származású paraguayi elnök Wasmosy felajánlotta a a védelmi miniszter pozícióját, amennyiben Oviedo lemondana a hadsereg vezérkari főnökének tisztségéről. Oviedo akkor természetesen hallani sem akart a békéltető ajánlatról, és csak az erős társadalmi nyomás hatására lépett vissza a pucskísérlettől.
1998-ban miután populista frázisai és karizmatikus egyénisége megnyerte számára a Colorado párt előválasztásait, a legnépszerűbb jelöltként indulhatott volna 1999-ben az elnöki székért. Lino Oviedo politikai pályafutása nem várt fordulatot vett amikor 10 év börtönbüntetésre ítélték 1996-os puccs-gyanús manőverei miatt.
Oviedót ismét kulcspozícióban találjuk amikor az 1999-es paraguayi elnökválasztás erőszakba torkollott. A rossz nyelvek szerint Oviedo és kampánytársa, az elnökjelölt Cubas Grau meggyilkoltatta az alelnök Luis María Argañát, melynek nyomán több ezer tüntető vonult az utcákra Asunciónban. A Paraguayi Márciusként elhíresült utcai harcokban legalább hét fiatal vesztette életét, Cubas és Oviedo pedig Argentínába menekült.
2004-ben Oviedo ismét visszatért Paraguayba, ahol őrizetbe vették, és megerősítették tíz éves börtönbüntetését, azonban jó magaviselete miatt már 2007-ben szabadlábra került, 2008-ban pedig az UNACE színeiben az szavazatok 22%-át szerezte meg az elnökválasztáson.
Lino Oviedo afféle fenegyereke, vagy Berlusconija Paraguaynak. Nem ritka, hogy lóháton vonuljon be egy faluba, ha nyilatkozik, nem kizárt, hogy a leghajmeresztőbb dolgokkal álljon a nyilvánosság elé. Horacio Carteshez hasonlóan, róla is igen hosszú kartotékot vezet a DEA és a CIA, mivel köztudott, hogy nyakig ül a csempész- és a kábítószer-bizniszben. Linót a kolumbiai Cali Kartell dél-amerikai erős emberként is számontartották a hatóságok, ő azonban eddig, mindig sikeresen tisztázta magát.
Mindezek ellenére Lino tudja hogyan szóljon a választóihoz, meggyőző ereje olyan tekintélyes, hogy 2006-ban keserű börtönévek alatt a kiszabadításáért éhségsztrájkoló Tomás Velázquez, Asunción főterén szó szerint keresztre feszítette magát , szeretett vezetőjének szabadlábra helyezését követelve.