Azzal mindenki egyetért, hogy a posztszovjet időszakban Kazahsztán a legsikeresebb a közép-ázsiai államok közül. Az 1991 óta hozott gazdasági és szociális reformok segítségével a világközösség megbízható tagjává vált.
Mindebben hatalmas szerepet játszottak az ország természeti kincsei, a búza, az olaj és a gáz. Fokozatosan olyan energiaipari óriásvállalatokk léptek együttműködésre Kazahsztánnal, mint a Chevron, az Eni, vagy az Agip. Alapvetően a szénhidrogénnek köszönhető a sokak által irigyelt gazdasági fejlődés. Jelenleg Kazahsztán ott van a világ ötven legversenyképesebb országa között, különösen a kedvező befektetői környezetnek köszönhetően
Vezeték Atirau és Szamara között
A gazdasági világválságra a norvég mintára létrehozott Nemzeti Alap segítségével válaszoltak, itt gyújtik az olaj-eladásokból származó összes bevételt. Az összeg egy részét jövő év elejétől az infrastruktúrára fordítják, kiépítve egy sor nemzetközi utat, vasutat és kikötőt. Mivel Kazahsztán félúton helyezkedik el Európa, illetve Kelet- és Dél-kelet Ázsia között az új szállítási lehetőségekkel rendkívüli nyereségre tehet szert. További sikereket várnak a szintén januárban induló Eurázsiai Gazdasági Uniótól, amelyet Oroszországgal és Belorusszal együtt alapított Kazahsztán, remélve hogy a nemzetközi gazdaságd jelentős szereplőjévé válik.
A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek Értekezlete, 2012.05.30.
A gazdasági intézkedéseken túl az ország szociális modellje, fejlődése is figyelemreméltó. A tolerancia alapvető feltétel ott, ahol körülbelül 140 nemzetiség él együtt. Mivel az elmúlt 23 évben nem volt különösebb etnikai konfliktus, az úgynevezett „Nurszultán Nazarbajev modelt” az ENSZ-ben is vizsgálták. Emellett a vallások közötti dialógust is fontosnak tartják az országban. 2003 óta rendszeresen megrendezik a világ vallásainak konferenciáját Asztanában.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni Kazahsztán atomfegyverekkel kapcsolatos álláspontját. Az ország a világon elsőként, a Lisszaboni Szerződés aláírásával 1992 májusában lemondott atomfegyvereiről, holott akkoriban a világ negyedik legnagyobb arzenáljával rendelkezett. Az ország az atomfegyverek elleni küzdelemben játszott fontos szerepét Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is méltatta, a szervezet Közgyűlésének 64. ülésszakán 2009-ben. Azóta augusztus 29-ét az Atomfegyverkezés Elleni Nap-ként tartják nyilván Kazahsztánban.
Képek: Europress/AFP