Az olaj és a földgáz árának csökkenése igen nehéz helyzetbe hozza Oroszországot, mely az Európai Unió ellenkezése miatt kénytelen volt lemondani a Déli Áramlatot. Pedig nem is oly régen jelentette ki Alekszej Miller, a Gazprom főnöke: Ukrajna tranzitszerepét a nullára redukáljuk. Putyin most Törökországgal kísérletezik: Erdogan elnökkel együtt be is jelentették, hogy arrafelé megy majd az orosz földgáz. Csakhogy nincs szerződés – hangsúlyozta Törökország gazdasági minisztere. Miért? Mert Oroszország csak 6 százalékos árengedményt akar adni, és ez Ankarának kevés. Törökország ellenajánlatot tett, vagyis kevesebbet akar fizetni. Közben pedig a Gazprom már több mint 5 milliárd dollárt beleölt a Déli Áramlat vezetékbe.
Mi a helyzet a nagy kínai üzlettel, mely megalapozná 30 évre Peking és Moszkva együttműködését? Hatalmas összegről, 400 milliárd dollárról van szó. Putyin májusban Pekingben már kijelentette: megvan a megállapodás, csak a részleteket kell tisztázni. 2019-től Oroszország évente 38 milliárd köbméter földgázt szállít Kínának. (Európának évi 160 milliárd köbmétert). A megállapodás 30 évre szól, vagyis a világ legnagyobb energiafogyasztója orosz földgázzal kívánja megoldani problémáit. Mégis mennyiért? Alekszej Miller legutóbbi pekingi útja után azt közölte: megállapodtak az árról. Azt viszont nem mondta meg, mennyit fizetnek a kínaiak egy köbméter gázért, és Peking hallgat. Ugyanakkor meg kell kezdeni az óriási távvezetékek építését Szibériában. A költség hivatalosan 55 milliárd dollár.
Ki fizet? Olyan árat sikerült elérnünk, hogy nem kapunk előleget a csőrendszerek építéséhez – nyilatkozta talányosan Alekszej Miller, a Gazprom főnöke. Vagyis az oroszoknak kell állniuk az építkezés csillagászati költségeit. Elvben ugyan 55 milliárd dollár a költség, de napvilágot látott már 70, sőt 100 milliárd dolláros összeg is. Méghozzá nem is akárkitől, hanem Putyin elnök kabinetfőnökétől. Honnan lesz erre pénz? Oroszország nyugdíjalapjában jelenleg valamivel több mint 80 milliárd dollár van. Ez vajon mire elég? A nyugati bankok nem hiteleznek a szankciók miatt.
Vagyis ha fennmaradnak a jelenlegi olaj- és földgázárak vagy még tovább csökkennek, akkor Oroszország drámai fizetési gondokkal lesz kénytelen szembenézni. Nem lehet, hogy Kína és Törökország a zsebébe nyúl? Az amerikai Bloomberg hírügynökség szerint ez aligha valószínű: Hszi Csin-ping kínai elnök és Erdogan török államfő hajlandó Putyin politikai támogatására, de pénzt nem szánnak erre. Mert miért vennének drágán orosz földgázt, ha másutt olcsóbban megkaphatják?
Kép: Vlagyir Putyin aláírja a Szibéria ereje gázvezetéket, 2014.09.01. (Kép. Europress/AFP)