A Krím-félsziget elfoglalásával és a kelet-ukrajnai szeparatizmus támogatásával Moszkva súlyos nyugati szankciókat vont magára, melyek, ellentétben a hivatalos véleménnyel, az emberek hétköznapjaiban is érezhetők. A rubel-dollár árfolyam történelmi mélyponton van, az olaj hordónkénti ára drasztikus visszaesést mutat, az infláció növekszik. A felszökő árak, az ezzel párhuzamos életszínvonal-romlás okait azonban különböző dolgokban vélik felfedezni az oroszok.
A Levada Központ friss felmérése szerint a lakosság 80 százaléka saját bőrén érzi az életminőség romlását. A válaszadók 45 százaléka a csökkenő olajárak számlájára írja a folyamatot, 33 százalék szerint a nyugati szankciók a felelősek, 30 százalék pedig úgy véli: a moszkvai vezetés tehet róla, ugyanis a Krím annektálása többe kerül a vártnál.
A tervek szerint mintegy 600 milliárd rubelt (kb. 3.700 milliárd forint) fog Oroszország költeni 2020-ig a félsziget infrastruktúrájának fejlesztésére, főleg a szárazföldi összeköttetés megteremtésére.
A válaszadók 26 százaléka szerint azonban az állami szinten tapasztalható korrupció és a szovjet gazdaság öröksége is felelős a kialakult helyzetért.
Kitért a felmérés a nyugati szankciók hatására is, mely a válaszadók 50 százalékának érezhető, de nem okoz gondot, 31 százaléknak nem is érezhető, míg 16 százaléknak komoly problémákat okoz – írja a The Moscow Times.
Fotó: Europress/AFP