A szén jó Ausztráliának, mert gazdasági fellendülést jelent- hangsúlyozta a konzervativ-liberális miniszterelnök, amikor nemrég megnyitott egy új szénbányát. A kormányfő nem a levegőbe beszélt. Hála hatalmas szén-és vasexportjának Ausztrália elkerülte a nagy pénzügyi válságot, a gazdaság rendületlenül fejlődik.
Az egy főre eső GDP itt a legmagasabb a G20 országok közül, majdnem ötször annyi, mint Magyarországon. Csakhogy ennek nagy ára van. Kínában, ahova Ausztrália szénexportja elsősorban irányul, nem lehet levegőt venni a nagyvárosok többségében. Ausztráliában pedig öt jelentős hőhullám söpört végig az országon, ahol ebben az évszázadban csaknem 1 Celsius fokkal nőtt az átlag hőmérséklet.
Az egyik legnagyobb kárvallottja a szén-dioxid-kibocsátásának a mezőgazdaság, ahol a nagy szárazság jelentős veszteségeket okoz.
A másik nagy vesztes a környezetvédelem. A kormány jelentősen csökkentette annak az állami ügynökségnek a költségvetését, mely a világ legnagyobb korallrendszerét óvta Ausztrália partjainál. A költségvetési kurtítások miatt sok embert el kellett bocsátani az ügynökségtől, és komoly veszélybe került a világ egyedülálló korallhálózata Ausztrália partjainál.
Miért döntött így a kormány? Az ellenzék szerint azért, mert a szénbárók szép pénzekkel támogatják a kormányzó pártot éppúgy, mint annak legfontosabb döntéshozóit. Ez persze csak általános vád, bizonyíték nincs, de a kormány döntései arra mutatnak Ausztráliában, hogy a környezetszennyező szénipar zöld utat kapott, míg a környezetvédő zöld szervezetek szép csendben fűbe harapnak.