Hissene Habré „megelőzte a korát”. Ő már akkor terrorista volt, ő már akkor túszokat ejtett Afrikában, amikor ez még kuriózumnak számított. Ma már sajnos nem az. Hissene Habré abban is „utat mutatott”, hogyan válhat egy helyi törzsi hadúrból egy ország diktátora. Habré neve még a hetvenes években vált ismertté a világsajtóban, amikor a csádi tubu törzs vezéreként európaiakat fogott el és csak váltságdíj ellenében engedte el őket. Már azokat, akik túlélték „vendégszeretetét”. Később egyre nagyra vágyóbb lett és a terrorista módszereket tökéletesítve megszerezte a kormányfői, majd az elnöki posztot is. Nyolc éves „uralkodása” sötét periódus volt, amelynek aztán 1990-ben egy államcsíny vetett véget. Habré azóta száműzetésben él. Tavaly egykori áldozatai, illetve a terrort túl nem élők leszármazottai hivatalosan is pert kezdeményeztek ellene a nyugat-afrikai államokat tömörítő gazdasági közösség (CÉDÉAO) bíróságánál. De az eljárás most elakadt, Habré ügyvédei szerint a bíróság nem illetékes háborús bűnökkel vagy tömeggyilkossággal vádolt személyek ügyében. A bíróság Dakarban székel, és a szenegáli hatóságok állásfoglalása is fontos lehet, de ez egyelőre még várat magára. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet képviselője aggodalmának adott hangot és úgy vélte, hogy a 71 éves exdiktátor pere komoly halasztást szenvedhet, ha egyáltalán sor kerül a rá.