Tjayasetimu a Nílus partján álló templomokban fáraókat szórakoztatott énekhangjával, s egészen i.e. 800 körül bekövetkezett haláláig a templomkórus elismert tagja volt. Bár a lány nagyon fiatalon távozott az élők sorából, az uralkodók és a vagyonos családok tagjaihoz hasonló temetésben részesült. A karnaki templomkomplexumban, esetleg az i.e. 4000 körül megalapított Fajjúm, Egyiptom egyik legrégebbi településének templomában énekelhetett. A templomi énekesek gyakran feltűnnek az egyiptomi műalkotásokon, olykor a szent hangszeren, a kopt és etióp egyház szertartásain egyébiránt ma is használt szisztrumon játszva. Elképzelhető, hogy Tjayasetimu egyéb hangszeren is játszhatott, így például hárfán, vagy csontból készült kereplőn.
Tjayasetimu csontvázát az egyik manchesteri kórházba szállították, majd komputertomográfiai vizsgálatoknak vetették alá. A CT egy jó állapotban megmaradt, 120 centiméter magas kislány maradványait fedte fel. A számítógépes modellezés során kiderült, hogy Tjayasetimunak vállig érő haja volt. A vizsgálatok szerint a kislány hozzávetőlegesen 7 éves lehetett.
“Az egyik legnagyobb felfedezésünk, hogy a lány haja kiváló állapotban konzerválódott és relatíve hosszú volt” – nyilatkozta Daniel Antoine, a múzeum egyik kurátora, hozzátette: “Testének többi részén nem volt betegségre vagy erőszakos halálra utaló jel.” Ezért a régészek szerint a lány valószínűleg egy rövid lefolyású betegségben hunyt el.