Összesen 44 ipari országban vizsgálta a menedékkérők számát és nemzetiségét az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Tavaly 612 700 ember folyamodott menekültstátuszért Nyugaton: 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Közülük több mint 56 ezer szíriai: az ő számuk megduplázódott egy év alatt. Antonio Guterres főbiztos szerint a Szíriából menekülők minél távolabb akarnak kerülni a Közel-Kelettől. És a negyedik évébe lépett polgárháború további embereket kényszerít majd az ország elhagyására. Már 2,6 millióan keltek át öt szomszédos országba: közülük 1 millióan Libanonba.
Szóval a szíriaiak elvették az elsőbbséget az afgánoktól, akik tavalyelőtt és tavaly vezették a listát. De “lekörözték” őket az oroszok is. Közülük csaknem 40 ezren kértek menekültstátuszt az ipari országokban, szemben az előző évi 22 és fél ezerrel. Egy részük Csecsenföldről menekül az erőszak elől, de egyre többen az ország másrészeiből is a már Európában élő családjukhoz akarnak csatlakozni: ők főként Németországba és Lengyelországba mennek. Az utóbbi csoportból kevesebben kapnak kedvező választ a kérelmükre.
Európa a legvonzóbb a menedékkérők számára: csaknem félmillió kérelmet adtak be itt tavaly. A népszerűségi listát Németország vezeti: minden ötödik Európában menedéket kérő oda akar eljutni. Franciaországban 60,100, Svédországban 54,360, Törökországban 44,810, Nagy-Britanniában 29,190, Olaszországban 27,830, Svájcban 19,440, Magyarországon pedig 18,570 menekültkérelmet adtak be tavaly. Vagyis Magyarország a 8. legkeresettebb célország a 38 európaiból.
Ami az Európán kívüli területeket illeti: az Egyesült Államok 88,360, Ausztrália 24,320 menedékkérelemmel foglalkozott tavaly. Az elbírálás azok számára kedvezőbb, akik háborús területekről érkeznek. A legtöbb szíriai, iraki, szomáliai és afganisztáni menekült sikerrel járt, míg az oroszoknak csak 28, a szerbeknek pedig mindössze 5 százaléka kapott menekült státuszt.