A találkozó március 25 és 26 között kerül megrendezésre és 21 arab ország vesz részt rajta, mivel Szíriát 2011-ben kizárták. A fő téma a libanoni választások és az országban zajló folyamatok lesznek. Ezenfelül szó lesz a palesztinokról – 100 millió dollárnyi segélyt ajánlottak fel a Palesztin Hatóságoknak – és a régió biztonságáról is, de ez utóbbi miatt komoly viták törhetnek ki. Az arab országok közti diplomáciai nézeteltérések, különösen a szíriai polgárháború, szaúdi-katari viszály és Irán nemzetközi geopolitikai szerepének eltérő megítélése miatt könnyen kudarcba fulladhat a találkozó.
Szíriai ellenzéki vezetők minden diplomáciai eszközt bevetettek annak érdekében, hogy meggyőzzék a tagállamok képviselőit, engedjék át nekik a pánarab testület Szíriának fenntartott helyét, ez azonban az Arab Liga főtitkára, Nabíl el-Arabi szerint továbbra is üresen marad. Ahmed el-Dzsarba, az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció vezetője a tervek szerint beszédet fog mondani a kuvaiti gyűlésen.
Ezenfelül az Öböl államai komoly aggodalmuknak adtak hangot, hogy legfőbb nyugati szövetségesük, az Egyesült Államok és Irán között három évtized után lassan újraélednek a diplomáciai kapcsolatok, ami növelheti a perzsa állam befolyását a Bahreinben, Szaúd-Arábia keleti részén, Kuvaitban és Irakban élő síitákra. A GCC tagállamai azt remélik, hogy a kuvaiti csúcs résztvevői egyhangúlag felszólítják Iránt, hagyjon fel az országaik belügyeibe való beavatkozással.
A találkozót példátlan mértékű diplomáciai konfliktus kirobbanása előzte meg az Öböl Menti Arab Államok Együttműködési Tanácsában (GCC), mivel a katari vezetés továbbra is diplomáciai-pénzügyi támogatásban részesíti az Egyiptomban terrorcsoportnak nyilvánított Muszlim Testvériség iszlamista szervezetet. Ennek ellenére Tamim bin Hamad al-Táni kuvaiti emír személyesen fog megjelenni a csúcstalálkozón
Ugyancsak megosztóan hat az Irak és Szaúd-Arábia közti feszült viszony. Bagdad a szaúdi monarchia vezetőit azzal vádolja, hogy segítik a Szíriában és Irakban egyre nagyobb teret nyerő dzsihadista milíciákat, amely állítást azonban Rijád rágalomnak minősít.