“Hajnalban jöttek, és azt mondták: letartóztatnak, ha azonnal nem hagyjuk el a házat. Arra nem adtak időt, hogy a holminkat is kihozzuk” – mondja a 43 éves pásztor, Mahmud Kabne a Reuters-nek.
Palesztin hivatalnokok szerint Kabneh egy abból a 180 emberből, akit az év eleje óta tettek földönfutóvá az izraeli házrombolások során a Jordán völgyében, Ciszjordánia erősen vitatott hovatartozású, izraeli ellenőrzés alatt lévő részén. Miközben amerikai közvetítéssel újra a békéről tárgyalnak a palesztinok és az izraeliek, a megbeszélések jópár témában beragadtak. Így a napégette völgy sorsáról is, amely több mint két tucat zsidó telepnek ad otthont.
Izrael szerint a pásztorok, így Kabneh is nomádok, és jogtalanul telepedtek le az oázisban, ahol élnek. Roskatag házaikat, amelyeket engedély nélkül, és gyakran izraeli katonai támaszpontok közelében építettek, bírósági végzéssel rombolják le.
Nemzetközi segélyszervezetek palesztinokat segítő munkatársai azt mondják: egyre gyakoribb az ilyesmi. Szerintük Izrael megsérti a nemzetközi jogot, amely arra kötelezi a megszálló hatalmakat, hogy biztosítsák az igazgatásuk alatt álló civilek jólétét.
Tavaly emberi jogi csoportok adatai szerint Izrael 663 palesztin házat és gazdaságot rombolt le: a legtöbbet az elmúlt 5 évben. 60 százalékukat a Jordán völgyében. A völgy Ciszjordánia területének harmadát teszi ki, és körülbelül 10 ezer palesztin otthona. Közülük 2700 pásztor, vagy beduin – mondja a B’tselem nevű izraeli emberi jogi csoport. A telepesek száma körülbelül 6 ezer.
A palesztinok a Jordán völgyét szeretnék megtenni majdani államuk keleti határának. Annál is inkább, mert a földek arrafelé termékenyek, és könnnyen elérhetőek onnét az arab piacok és a föld alatti víztartalékok. Izrael, amely az 1967-es háborúban szerezte meg a területet, majd 2005-ben kiürítette a Gázai övezetet, ugyanakkor olyan békemegállapodást szeretne, amely hosszú távon lehetővé teszi biztonsági erői jelenlétét a stratégiai fontosságú, Jordániával szomszédos völgyben. A palesztinok ezt a követelést elutasították: azt mondják, csak nemzetközi fegyveres erők jöhetnek szóba.
A vita a birka- és kecskepásztorokon csapódik le, akik a vidék legszegényebb lakói, és akiknek a megélhetését az alacsonyan fekvő legelők jelentik. “A pásztorok etetni akarják a gyerekeiket, de az izraeliek azt mondják: itt minden az övéké” – idézi a Reuters Arif Daraghmeh-t, egy olyan terület palesztin önkormányzati vezetőjét, amelyiken egy tucat építményt semmisítettek meg januárban. “Izrael lerombolja az életünket is ezen a vidéken”.
A palesztinok arra panaszkodnak, hogy gyakorlatilag lehetetlen izraeli építési engedélyt szerezniük Ciszjordánia izraeli ellenőrzés alatt álló részein. A katonák vezette ciszjordániai izraeli polgári közigazgatási hivatal ugyanakkor azt állítja: 19 ilyen tervet készülnek jóváhagyni.
A Jordán völgyében a Nemzetközi Vöröskereszt sátrakat biztosít azoknak a palesztinoknak, akiknek a lakásait lerombolták. Januárban azonban leállították a projektet: azt mondják, az izraeliek elkobozzák a készleteiket. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a Vöröskeresztet, hogy túllép a saját hatáskörén, arra bátorítja a palesztinokat, hogy sértsék meg az izraeli kilakoltatási rendelkezéseket. “Nem tisztán humanitárius, hanem politikai akciókról van szó, és ilyenhez nincs joguk” – mondta. Egy 25 segélyszervezetből álló csoport szerint tavaly több mint 65 segélytételt koboztak el az izraeliek Ciszjordániában.
Ott, ahol Kabneh három kunyhóját radírozták le a föld színéről januárban, Ein el Hilwe oázisban, a szomszédok keserűen beszélnek hadakozásukról az izraeli hadsereggel. A 75 éves Ahmed Mohamed Iszmail azt mondja: a katonák elvették a birkáját, amikor túl közel ment a nyájjal egy katonai támaszponthoz. Tavaly meg egy kunyhóját rombolták le. A fején a klasszikus, fekete-fehér kockás palesztin kendővel Iszmail egy fémvezetékre mutat, amely vízzel látja el a közeli zsidó telepet. Az egyiket abból a több tucatból, amelyeket a Nyugat szerint törvénytelenül hoztak létre a völgyben. “Nekik betonházaik vannak, mi meg még egy sátrat sem verhetünk fel” – mondja a pásztorfaluhoz legközelebb eső telepről, a kerítéssel körbevett Maszkiotról.
Neill Kirrane a svéd Diakonia emberi jogi csoporttól úgy véli: összefüggenek az izraeli házrombolások a Jordán völgyében azzal, hogy Izrael a 3 éves szünet után tavaly nyáron újrakezdődött béketárgyalásokon meg akarja tartani magának a területet. Szerinte a mostani megbeszéléseket arra használják fel, hogy elfedjék a nemzetközi emberiességi jogok egyre gyakoribb megsértését.
Az izraeli külügyi szóvivő szerint ez esztelen összeesküvés-elmélet, a bíróságok által elrendelt házrombolások csak arra szolgálnak, hogy a nomádokat távol tartsák a letelepedéstől olyan helyeken, amelyek nem az övéik. “Mindennek semmi köze nincs a Jordán völgyének jövőjéről szóló politikai elgondolásokhoz” – mondta a Reuters-nek.