Gülen szerint Erdogan minden bizalmat elvesztett már, nemcsak Törökországban, hanem még az arab világban is. Az összes eddigi reformja veszélybe került, sőt a török politika szélsebesen rohan a diktatúra felé. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) már olyan intézkedések vezetett be, mint az internet szabadságának korlátozása, a kormánynak a bíróságok feletti nagyobb ellenőrzése és a hírszerzés hatáskörének kiterjesztése.
“A kormányzaton belül egy kis csoport túszul ejtette az egész országra kiterjedő folyamatokat. A hadsereg által egykor élvezett politikai dominanciát most a jelek szerint a végrehajtó hatalom hegemóniája váltja fel” – írta Gülen a Financial Times című brit napilapban hétfőn este megjelent cikkében. A muzulmán hitszónok vezette Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalomnak saját közlése szerint több millió tagja van.
A Hizmet azon tagjainak, akik magukat az Erdogan-kormány boszorkányüldözése áldozatainak tartják, “nem áll érdekében szert tenni a hatalom kiváltságaira”, és a hatalomnak a vallás nevében történő megragadása ellentétes volna az iszlám szellemével. “A török kormány csak az egyetemes emberi jogok, a joguralom, a kiszámítható kormányzás iránti elkötelezettsége megújításával szerezheti vissza a bizalmat, s ezt mindenekelőtt egy civilek által kidolgozott új alkotmány elfogadásával teheti meg.” – szögezte le Gülen a cikkében.
Gülen elutasította azt a vádat, hogy ő bármikor arra kötelezi a híveit, hogy szavazzanak az AKP ellen a márciusi helyi választásokon. Azt is közölte, hogy a közeljövőben nem akar visszatérni Törökországba.
Gülen támogatása segítette Erdogan iszlamista gyökerű pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának az előretörését az elmúlt tíz évben, de jelentős nézetkülönbség alakult ki közöttük: Güllen is le akarta bontani a Kemal Atatürk-féle világi Törökországot, de Erdogannal ellentétben nem az arab Muszlim Testvériség lett volna a minta és tiszteletben akarta tartani a török sajátosságokat.
Tavaly decemberben nyílt összeütközésbe torkollottak a két egykori szövetséges közötti nézetkülönbségek. Nyomozás indult a kormányt érintő korrupciós vádak ügyében. A botrány Erdogan kormányzása 11 évének legsúlyosabb válságát okozta. Három miniszter lemondott, és szinte naponta jelentek meg a közösségi médiában az Erdogannak és közeli munkatársainak tulajdonított kompromittáló beszélgetések.