A GCC tagállamok (Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács) külügyminisztereinek csütörtöki találkozóján Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Szaúd-Arábia úgy döntött, hogy visszahívják a katari nagyköveteiket. Ennek oka, hogy Doha nem írta alá és nem csatlakozott ahhoz a GCC szerződéshez, amely értelmében nem avatkoztak volna be a többi tagállamok belpolitikájába és lemondtak volna a különböző ellenzéki vagy iszlamista csoportok támogatásáról. Azonban a 2013. november 23-án aláírt “a régió biztonságát és stabilitását” szavatoló egyezményhez Katar nem volt hajlandó csatlakozni.
A katari kormány természetesen rendkívül meglepődött a többi Öböl-menti monarchia lépésén. “Óriási meglepetés volt számunkra a többi tagállam döntése és nagyon sajnáljuk, hogy ilyen lépésre vetemedtek és nem értik meg a mi álláspontunkat.” -jelentette ki a katari külügyi szóvivő.
“Katar ugyanakkor nem hagyja, hogy ez a döntés befolyásolja a külpolitikáját, bármekkora nyomás nehezedik is majd Dohára. A katari külpolitika alapelveihez a végsőkig ragaszkodunk s ha kell megfizetjük ennek az árát” – állította egy katari kormányhoz közeli forrás, azonban azt már nem részletezte, hogy mik a katari külpolitika alapelvei.
Ezzel párhuzamosan Doha kijelentette, hogy nem hívja vissza a nagyköveteit a többi GCC országból és az egész arab világban továbbra is támogatni fogja a Muszlim Testvériséget. Nem fogja kiutasítani Juszuf Karadavi szalafita vallási vezetőt sem, s szabadon prédikálhat majd az országban és a médiában. A katari külügyminiszter ma egy rövid nyilatkozatot tett közzé: “Minden országnak megvan a joga saját külpolitikát folytatni. A többi állam döntése nem befolyásolja az eddigi Öböl-politikánkat és a GCC-vel kapcsolatos elképzeléseinket.”
Ma az összes katari lap és tv-csatorna ezzel a témával foglalkozott. Mindegyik lap kikelt a szomszédok ellen és keményen bírálják a szaúdi, bahreini és emírségi lépéseket. “Valóságos pofon ez a katari nép számára. Természetesen eddig is voltak nézeteltérések az országaink között, de ez túlmegy minden határon, amit a kormányunk nem hagyhat szó nélkül. Mi nem követünk senkit, mert ez Katar!” – fogalmazott az egyik cikkíró Al Raya című napilap hasábjain.
Más lapok szerint viszont a döntés hátterében a rossz egyiptomi-katari kapcsolatok állnak. Katar volt Mohamed Murszi és az egyiptomi Muszlim Testvériség egyik legnagyobb támogatója, mintegy 8 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott az iszlamista kormánynak. Dohának azonban az új kairói vezetéssel rendkívül megromlott a viszonya. Kairó még elfogadta a 12 milliárd dollárnyi hitelt Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől és Kuvaitból, de Katar pénzét már nem. Sőt, tavaly novemberben Kairó visszautalt 500 millió dollárt Dohának, s azóta folyamatosan törleszt az egyiptomi nemzeti bank.
Az egyiptomi döntés egyik oka, hogy az észak-afrikai ország nem akart hosszútávú katari államkötvényeket vásárolni, másrészt pedig Murszi bukása után Doha továbbra is támogatta az egyiptomi Muszlim Testvériséget. Felröppent az a pletyka is, miszerint a katari üzletemberek nagyobb segélyt és kamatot is ígértek, ha az egyiptomi kormány odaadja a piramisokat a katari emírségnek.
Egyelőre még kérdéses, hogy a szaúdi belügyminisztérium mai döntése, miszerint terrorszervezetnek nyilvánították a Muszlim Testvériséget Szaúd-Arábiában, milyen következményekkel fog járni Katarra nézve. Doha volt ugyanis a legnagyobb pénzügyi és médiatámogatója az iszlamista szervezetnek.