A Hamász vezetői azonnal tiltakozni kezdtek a döntés ellen, mivel szerintük ez az egyiptomi döntés a palesztin ügy ellen irányul. “Ez a döntés egy csapásra megsemmisítheti a palesztinok pozitív Egyiptom-képét, amit Mohamed Murszinak csak nagy nehezen sikerült kivívnia a legutóbbi palesztin-izraeli konfliktus során tanúsított magatartásával. Ez a palesztin függetlenségi törkevések elárulását jelenti.” – nyilatkozta a Hamász szóvivője.
A bírósági döntés vonatkozik azokra az egyiptomi szervezetekre és csoportokra is, amelyek valamilyen módon támogatták a Hamászt. A többnyire iszlamista szervezetek ellen nyomozást rendelt el a bíróság, s ha bizonyítékot találnak arra vonatkozóan, hogy pénzügyi és egyéb szolgáltatásokban részesítették a palesztin terrorista csoportot, akkor akár teljes vagyonelkobzásra is ítélhetik őket.
A Hamász az Egyiptomban terrorcsoportnak nyilvánított iszlamista Muzulmán Testvériségből alakult ki, s 2006 óta uralja az országgal határos Gázai övezetet. Amikor Mohamed Murszi elnök még hatalmon volt, 2012-ben a Hamász Egyiptomban tartott titkos belső választást, és egyik fő vezetője, Músza Abu Marzúk Kairóban élt.
Mohamed Murszi a nemzetközi fórumokon kiemelten támogatta nemcsak a Hamászt, hanem a palesztin ügyet is . 2012. november 21-én Murszi közvetítésével létrejött a gázai tűzszünet a Hamász és Izrael között. Továbbá Egyiptomnak nem kis szerepe volt abban is, hogy 2012. november 29-én Palesztinát felvették az ENSZ-be, mint “nem tag, megfigyelő államot.”
Az egyiptomi támogatás koránt sem ennyiben merült ki. A hatalmon lévő Muszlim Testvériség a palesztin terrorszervezetet humánitárius segélycsomagokkal éppúgy ellátta, mint fegyverrel és lőszerrel. Csempészalagutak százait létesítették az ereziti és rafahi átkelők közelében.
Murszi megbuktatása óta jelentősen romlott a kapcsolat Kairó és a Hamász vezetői között. Amióta az egyiptomi hatóságok a Murszit támogató Muzulmán Testvériséget törvényen kívül helyezték, és legfontosabb tisztségviselőit őrizetbe vették, a kormány a Hamász hatalmának aláásásán dolgozik. A jelenlegi kairói kormány tavalyi hatalomra kerülése óta számtalan intézkedést hozott a gázai gazdaság gyengítésére, egyebek mellett azzal, hogy felrobbantotta az Egyiptomból odavezető mintegy 1200 csempészalagút majd mindegyikét, ami fontos adóbevételektől fosztotta meg a Hamászt. A 2006 óta tartó izraeli blokád miatt nagyrészt ezeken a földalatti folyosókon keresztül érkeztek a legnélkülözhetetlenebb árucikkek a földközi-tengerparti enklávéba. Ma csupán egy tucatnyira becsülik a megmaradt csempészalagutak számát.
A keddi rendeletet megelőzően, tavaly decemberben egyiptomi jogászok egy csoportja a Hamász betiltását és terrorszervezetté nyilvánítását indítványozta a bíróságon. Kairó jelenleg szorosan együttműködik a Hamász elsőszámú riválisával, a palesztin Fatah párttal, és támogatja a Gázai övezeten belül működő ellenzéki aktivistákat.