Takács Szabolcs a Külügyminisztérium politikai igazgatója igen bizakodó volt. Elmondta, ugyan a jelenlegi megállapodás Irán és a nagyhatalmak között csak ideiglenes, és részleges, de – sok év után először – reálisan mutatja annak a lehetőségét, hogy a perzsa állam atomprogramjáról megállapodás születik. Ez pedig azt jelenti, hogy Irán visszatér a nemzetközi közösségbe, és megszűnnek azok a korlátozó intézkedések, amelyek mindeddig nehezítették a gazdasági kapcsolatokat. Bár az elkövetkező fél évben, amíg a szakszóval élve “lehetőség-ablak” nyitva áll, csak a megszorítások egy részét oldották fel, de a bizakodó légkör arra enged következtetni, hogy ez nem az utolsó lépés az enyhülésben. Irán maga is azt szeretné, hogy atomdossziéja “kerüljön át New Yorkból Bécsbe”, vagyis a szankciók helyett immár csak rutinellenőrzések következzenek.
A szankciók jelentős része viszont, az elkövetkező fél évben még érvényben lesz – figyelmeztettek a felszólalók – tehát mindenkinek, aki Iránnal akar kereskedni előbb a Kereskedelmi Ellenőrzési Hivatalhoz kell fordulnia. Továbbra is tiltólistán vannak a hadfelszerelések, és a “kettős felhasználású” cikkek – amelyek, ha a szükség úgy hozza, a hadseregnek is hasznosak lehetnek. Ez azonban – erre már Miklóssy Ferenc, a tagozat elnöke emlékeztetett, a magyar kereskedők, gyártók jelentős részét nem érintik. Azok a termékek ugyanis, amit a magyarok nagyobb részt Iránban próbálnának eladni kizárólag polgári célúak (bár kétségtelen, hogy elméletben mindent használhat egy katona is, amit egy civil).
A tapasztalat is azt mutatja, hogy a legtöbb esetben gond nélkül kiadják az engedélyt, amennyiben rendelkezik a megfelelő okmányokkal. Miklóssy Ferenc hozzátette: nagyon fontos, hogy a magyar vállalkozók, kamarák már most, ebben az átmeneti időszakban résen legyenek. Csak az elmúlt hetekben hat nyugat-európai ország küldött nagy gazdasági delegációt Iránba, a napokban egy 150 fős osztrák küldöttség tért onnan vissza. Sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Irán iránt csak Magyarország érdeklődne a térségben – egyértelműen visszautasította. Sőt, elmondta, hogy az összes szomszédunk jelenleg nagyobb értékben kereskedik Iránnal, mint mi, így kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének igenis jelentős tere van még.
Ehhez pedig a térségben – ezt a felszólalók mind egyértelműen jelezték – szükség van a magyar diplomácia aktivitására is. A Közel-Keleten ugyanis, bár az üzleteket az üzletemberek kötik, nagy súlya, tekintélye van az állami támogatásnak. Ezen felül természetesen fontosak az alulról jövő kezdeményezések is – mint például a Tabrizban ez évben nyíló Magyar Kereskedelmi és Kulturális központ.
[widgetkit id=8]