2013-ben hiába indult meg az észak-izraeli partoktól körülbelül 100 kilométerre lévő, tenger alatti Tamar gázmezőről történt kitermelés, sokkal alacsonyabb gazdasági növekedést idézett elő, mint amire az izraeli szakértők számítottak. A lassú növekedés oka, hogy Izraelben gyengült a lakossági és a kormányzati költekezés; miközben csökkent a kivitel nagysága.
Januárban 1,4 százalékos volt az éves infláció – ez négyhavi mélypont – így az izraeli központi banknak alkalma lehet kamatcsökkentésről dönteni a legközelebbi pénzügy-politikai értekezletén, amelyre e hónap végén fog sor kerülni.A helyi statisztikai hivatal tavaly ősszel már figyelmeztette az izraeli vezetést: sokkal nagyobb bajt okozhat a következő évben az export 16,4 százalékos visszaesése, amely a teljes össztermék negyven százalékát teszi ki. Ellenben a belső kereslet 9,2 százalékkal nőt.
Viszont a belső kereslet növekedése nem ellensúlyozhatja teljesen a kivitel zuhanását. A nagy kereslet felhajtja az inflációt, s októberben a drágulás üteme évi 1,8 százalékra gyorsult a szeptemberi 1,3 százalékról, ezért a központi banknak nincs tere a gazdaság támogatására további kamatcsökkentéssel. A Bank of Israel idén májustól szeptemberig már több lépésben 1,75 százalékról 1 százalékra enyhítette alapkamatát, hogy lejjebb nyomja a sékel árfolyamát.
Ennél sokkal égetőbb és komolyabb probléma szegénység terjedése a zsidó államban. Az izraeli gyerekek harmada, valamint a családok egyötöde a szegénységi küszöb alatt él. A mintegy nyolcmilliós lakosság 23,5 százaléka kénytelen nélkülözni, ami körülbelül 439 500 családot jelent. Izraelben egy év alatt három százalékkal nőtt az öregkori szegénység is.