“Bejelentem, hogy nem szólok bele a politikai közügyekbe, és semmilyen tömb nem képvisel bennünket a kormányban vagy a parlamentben” – olvasható a Szadr honlapjára feltett közleményében. A dokumentum szerint a hitszónok bezárta minden politikai irodáját, megakadályozandó, hogy egyesek olyan “gaztetteket kövessenek el a Szadr család és az irodáink nevében, amilyenek történtek és a jövőben is történhetnek“. Egyes jótékonysági egyleteik azonban tovább működnek.
A negyvenéves hitszónok apja egy prominens síita vezető volt, Mohamed Szádek asz-Szadr nagyajatolláh, akit feltehetőleg Szaddám Huszein diktátor rezsimjének az emberei öltek meg 1999-ben. Halála után fia vette át a Szadr-csoport vezetését. A rezsim összeomlása után a főváros, Bagdad egyik síita szegénynegyedét, Szaddámvárost a vallási vezető emlékére Szadrvárosra nevezték át.
Az ifjabb Szadr 2003 júliusban létrehozta a Mahdi Hadserege nevű milíciát, majd két nagyobb felkelést indított az amerikai és koalíciós erők ellen 2004-ben. Fenntartotta Amerika-ellenes álláspontját, de később beleegyezett abba, hogy együttműködjön a Washington támogatását élvező kormányokkal.
Muktada asz-Szadr kemény bírálója volt az ország 2003 és 2011 közötti, amerikaiak vezette megszállásának. Amikor 2011-ben az amerikai alelnök Joe Biden Irakba látogatott, akkor Szadr óriási tüntetéseket rendezett Bagdadban és Bászrában is. A síita Núri al-Máliki miniszterelnököt szintén kritizálta, amiért harmadszor is indulni akar április 30-án a posztért. A mostani döntés növeli Máliki esélyeit. Amikor 2011-ben az amerikai alelnök Joe Biden Irakba látogatott, akkor Szadr óriási tüntetéseket rendezett Bagdadban és Bászrában is.