A rendezvény házigazdája és moderátora Nagyné Dr. Rózsa Erzsébet a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója volt. Legelőször Wintermantel Péter, a külügyi tárca helyettes államtitkárát kérte meg, hogy számoljon be a magyar eredményekről és sikerekről a térségben. Az államtitkár szerint a közel-keleti és az észak-afrikai piacra fokozatosan növekszik a magyar áruk mennyisége: a hazánk kereskedelmi forgalma 2012-re 2,8 milliárd dollárra nőtt. Külön kiemelte az ösztöndíjakat is: 3000 iráni és 300 szaúdi egyetemi diák tanul ma Magyarországon.
A jelen lévő nagykövetek közül legelőször a már nyugalmazott kuvaiti diplomata, Gyuris János beszélt a kuvaiti mindennapokról. Leginkább arról mesélt, hogy miképp élte meg a második Öböl-háborút és Kuvait lerohanását. Beszámolt a mindennapi rettegésről, a titokban folyt üzenetváltásokról nemcsak a magyar külügyminisztériummal, hanem Párizzsal, Berlinnel, Szófiával és Varsóval. Végül sikerült a 150 magyar állampolgárt kimenekíteni az országból, több száz lengyel állampolgárral egyetemben. Krzysztof Skubiszewski – az akkori lengyel külügyminiszter – külön megköszönte a magyar diplomácia segítségét és erőfeszítéseit.
“A magyar EU soros elnökség egyik legfőbb próbatétele volt a líbiai polgárháború” – jelentette ki a következő előadó, Marton Béla líbiai nagykövet. 2011 elején Budapest képviselte az Európai Unió tagállamait és ő szervezte az esetleges evakuálásokat is, ami nem volt könnyű feladat, mert több ezer európait kellett kimenekíteni az országból. Azonban később nemcsak Brüsszel, hanem Washington és Ottawa is elismerte a magyarok szerepét és segítségét. Ugyanakkor a nagykövet nem volt túlságosan derűlátó a jelenlegi líbiai állapotokat illetően. Az észak-afrikai ország gyakorlatilag három részre szakadt, ahol a fegyveres milíciák és a terrorista csoportok állandóan terrorcselekményeket vagy emberrablásokat hajtanak végre. A keleti rész, azaz Bengázi egyre inkább a szélsőséges iszlám befolyás alá került. A líbiai kormányt annyira lefoglalja az ország egyben tartása, hogy egyelőre még megbízólevelet sem tudott kiállítani a nagykövetük számára.
Szatmári Tibor iraki nagykövet sem látta túlságosan pozitívnak a helyzetet Irakban. Élhetetlennek nevezte Bagdadot, ahol több mint négyezer közúti katonai ellenőrzőpont működik és naponta követnek el terrormerényleteket. Irakban ezek az akciók havonta ezer civil áldozatot követelnek. Az egy évvel ezelőtt újranyitott bagdadi magyar nagykövetség a brit misszió védelmező keretein belül működik, az erőforrások hetven százaléka így is a biztonságra, a túlélés megteremtésére megy el. Ugyanakkor már látni a “fényt az alagút végén”, vannak biztató jelei annak, hogy Irak stabilizálódik és működőképes szövetségi kormányzattá válik a közeljövőben.
A hallgatóság leginkább a hazánkban tanuló arabokkal, a magyar gazdasági sikerekkel és a szír válsággal kapcsolatos kérdéseket tett fel, de ezzel párhuzamosan sokan megosztották a kinti tapasztalataikat is. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, az MKI tudományos igazgatója rámutatott: a szíriai ellenzék megosztott, összetétele folyamatosan változik. Eltűntek soraikból azok az igazi ellenzéki értelmiségiek, akik a Baasz-Párttal szembeni felkelést elindították 2011 márciusában. Bassár el-Aszad államfő viszont még mindig nem bukott meg, a szírek jelentős része a jelek szerint még mindig azt a rendszert tekinti a legkisebb rossznak.
A rendezvényen a Keletport.hu szerkesztője pedig azt a kérdést tette fel Wintermantel Péternek, a külügyi tárca helyettes államtitkárának, hogy Budapest miért szakította meg diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal, miközben ezt más közép-európai ország (Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia) nem tette meg, valamint tervezi-e a magyar külügy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. A helyettes államtitkár válasza, hogy 2012 végén, az akkori szituációban logikus lépés volt a Szíriai Nemzeti Tanács elismerése és az Aszad-rezsimmel a kapcsolatok felfüggesztése. A helyzet azóta jelentősen változott, a magyar külügy keresi a lehetőséget, s remélik, hogy hamarosan helyreállíthatják Aszadékkal a diplomáciai viszonyt.