Abbász ezzel egy amerikai javaslatra reagált, miszerint a békeszerződés aláírása után az izraeli biztonsági erők még 10-15 évig állomásozhatnának a Jordániát és a jövőbeli palesztin állam nagy részét kitevő Ciszjordániát elválasztó határvidéken.
“Aki az izraeli csapatok kivonulását 10-15 évvel késleltetni próbálja, az ezt a kivonulást valójában nem is akarja” – mondta a palesztin elnök egy rögzített interjúban, amelyet az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS) által rendezett nemzetközi konferencia keretein belül sugároztak ki a tel-avivi egyetemen.
Abbász közölte, hogy a fokozatos kivonulás nem tarthat három évnél tovább a megállapodás után, és hozzátette, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a csapatkivonások alatt és annak végrehajtása után egy harmadik fél biztosítsa a művelet zökkenőmentességét. Véleménye szerint erre az átmeneti feladatra a NATO-ból érkező békefenntartó csapatok lennének alkalmasak, és hozzátette, hogy utána “Palesztina határvonalát a palesztinoknak kell ellenőrzésük alatt tartaniuk, nem pedig az izraeli hadseregnek”.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő ezzel szemben határozottan elutasítja annak a lehetőségét, hogy a Jordán folyó völgye a palesztinok, vagy egy harmadik fél fennhatósága alá kerüljön. Netanjahu, bár a palesztin állam létrejöttét nem ellenzi, ragaszkodik annak demilitarizálásához, és ahhoz, hogy a zsidó állam továbbra is kezében tartsa az Izraelt és a palesztin államot magába foglaló régió védelmét.
Abbász az interjúban reményét fejezte ki, hogy “Izrael inkább a Mauritániától Indonéziáig tartó béke óceánjában, mint egy kis békeszigeten akar létezni”, utalva erre az Arab Liga által 2002-ben tett ajánlatra, amelyben a tagországok kilátásba helyezték, hogy elismerik az izraeli államot, amennyiben az visszahúzódik az 1967-es hatnapos háború előtti határai mögé.
Az izraeliek alapvető bizalmatlanságát jelzi Móse Jaalon védelmi miniszter felszólalása is a tel-avivi konferencián, aki a palesztin hatóságok tehetetlenségét nehezményezte az ellenőrzésük alá tartozó területeken működő szélsőségesekkel szemben. Jaalon egy kirohanásában azt hányta a palesztin biztonsági szervek szemére, hogy 2013-ban 1040 belbiztonsági eset tartozott a hatáskörükbe, de ezek közül egyik sem jutott el bíróság elé.