A GCC tagállamok együttes befektetési alapja 1,8 trillió dollárt tett ki csak a 2013-as esztendőben, s állítólag ez csupán az összbevételek harmadát jelentette. Ez világosan mutatja, hogy az arab integrációs szervezet készen áll az integrációs szervezetek következő lépcsőfokára: az egység belső piac megalakulásához. Ehhez azonban a tagállamoknak 2014-ben néhány gazdasági reformot kell végrehajtaniuk a gazdasági szektorban.
Szaúd-Arábiának például jelentősen meg kellene növelnie a külföldi befektetések számát, még az olajiparban is. Ali al-Naimi Szaúd-Arábia olajminisztere optimista a 2014-es évre az olajpiac alakulását illetően.“Ha Allah is úgy akarja, akkor nem lesz jövőre túlkínálat” – mondta al-Naimi az iráni szankciók enyhítése utáni iráni kőolaj iránt megnövekedett érdeklődésre utalva. A kőolaj árát továbbra is 100 dollár körüli hordónkénti áron képzeli el a jövőben a miniszter, és utalt arra, hogy a világ 30 milliárd hordós éves kőolaj fogyasztásának kielégítéséből Szaúd-Arábia jövőre még jobban ki veszi a részét.
Bahrein – ahol komoly ellentétek vannak az uralkodó szunnita kisebbség és síita többség között – 2014-et egy olyan kormányzati rendelettel kezdte, miszerint csökkenti a kőolajtermékek, elektromos áram és víz, valamint még a vörös hús, virágok és a csirkékre kiszabott állami támogatást, amely komoly élelmezési gondot fog okozni a szegények körében. A bahreini kormány szerint erre azért volt szükség, mert a kis monarchiában az államadósság a GDP 40%-át tette ki (miközben Szaúd-Arábia esetében ez a mutató 3% alatt van).
A kuvaiti gazdaságnak az okoz különösen nagy problémát, hogy a lakosság 90% az állami szektorban, közigazgatásban vagy vezetői állásban dolgozik, gyakorlatilag az összes többi munkát pedig külföldiek végzik.
A munkanélküliség és az álláshelyek hiánya Szaúd-Arábiában, Bahreinban és Ománban a legnagyobb. A szaúdi monarchiában 160 000 munkahelyet fog kelleni teremteni ahhoz, hogy a 2014-ben 5,5%-ra csökkenjen a munkanélküliség (2009-ben 9,5%-os volt). Ez azért érdekes mert 2013 december 31-ig 136 000 etióp vendégmunkást utasítottak ki az országból. Bahreinben és Ománban főleg a fiatalokat (20 és 30 év közöttieket) sújtja a munkanélküliség. Ománban a legsúlyosabb az állástalanság, ahol a kormány ez évben egy teljesen új gazdasági programot indított: 2,6 milliárd dollárt szánt legalább 40 000 munkahely létesítésére. Továbbá 390 dollárra kívánják emelni az átlagbérek nagyságát.
1981-ben Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Szaúd-Arábia alapította meg a Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanácsát (GCC), amelynek a végső célja egy Európai Unióhoz hasonló, szupranacionális, gazdasági jellegű, arabok körében sui generis ( sajátos, különleges) szervezetté való átalakulása. Bár kezdetben a biztonságpolitikai elemek domináltak – a fő cél a síita Irán visszaszorítása és az iraki-iráni háborúból való kimaradás -, de 2007-ben létrehozták a közös piacot és már a közös valuta (halídzsi) bevezetését tervezik. Ugyanakkor a biztonságpolitikai elemek továbbra is fontos részét képzik a szervezetnek, amelyre a bizonyíték Bahrein 2012-es “megszállása”, amikor szaúdi és a többi katonák/rendvédelmi erők akadályozták meg a síita tüntetések elmérgesedését.