A NATO-parancsnokság alatt álló Patriotokat a szíriai válság miatt vezényelték Törökországba, és most Ankara kérésére maradnak még török területen.A NATO tavaly év végén járult hozzá ahoz, hogy a Szíriai Arab Hadsereg repülőgépei, harcászati ballisztikus rakétái ellen egyaránt bevethető Patriot-rakétákat telepítsenek a szíriai határnál lévő Gaziantep, Adana és Kahramanmaras török városok közelébe. Januártól három NATO-tagállam, az Egyesült Államok, Németország és Hollandia egyaránt két-két Patriot üteget állított fel Törökországban.
A NATO-nál többször hangsúlyozták, hogy a törökországi telepítés kizárólag védelmi célokat szolgál, és nem rejt semmilyen Szíria elleni támadó szándékot. A szövetség a rakéták telepítését 2014 januárjáig engedélyezte, az állomásoztatás időtartama azonban a helyzettől függően meghosszabbítható.
Ankara azután kérte a NATO-tól a rakéták telepítését, hogy a szíriai válságban többször is átlőttek a két ország közötti körülbelül 900 kilométer hosszú határ török oldalára. A török kormány a NATO-parancsnokság alatt álló Patriot-rakéták kiegészítésére nemrég újabb, Stinger rakétákkal felszerelt, Avenger típusú rövid hatótávolságú légvédelmi ütegeket telepített a határvidékre.
Október elején nagy vihart kavart, hogy a török kormány egy kínai hadiipari vállalatot bízott meg nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszere kiépítésével. A CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) hadiipari vállalat 3,4 milliárd dolláros (741,2 milliárd forint) szerződést írt alá egy FD-2000-es légelhárító rendszer felállításáról, amely lényegében az amerikai Patriot, az orosz Sz-400 és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek riválisa.
Természetesen a NATO-nak és az Egyesült Államoknak nem tetszett ez a török lépés.
“Nagyon nyugtalanok vagyunk a török döntést illetően. Bár az elismerjük, hogy ez egy kereskedelmi szerződés és tiszteletben tartjuk szövetségesünk érdekeit, de vannak bizonyos katonai kötelezettségek, amelyeket mindenkinek teljesíteni kell.” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.
Az amerikaiknak leginkább azért nem tetszik az üzlet, mert a kínai cég az Egyesült Államokban feketelistára került. A vádak szerint Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal „illegális kereskedést” folytatott. Egyesek szerint ez a cég felelős a szíriai ballisztikus rakétaprogram (SCUD-ok) sikeréért, ugyanis 1993-1996 között a vállalat észak-koreai szakembereket és mérnököket közvetített a közel-keleti országba.
További probléma a berendezéssel kapcsolatban, hogy a kínai rakétaelhárító rendszer veszélybe sodorná a szövetség egyik alapelvét, a tagállamok közötti együttműködési képességet. A védelmi szövetség bizonyos tisztségviselői pedig azon aggodalmaiknak adtak hangot, amelyek szerint kiberbiztonsági aggályokat vetne fel, ha a NATO rendszerébe integrálnák a kínai vállalat felszerelését.