A helyi statisztikai hivatal vasárnap megjelent első becslése szerint a hazai össztermék 40 százalékát adó export 16,4 százalékos visszaesése okozhatta a bajt főleg – a második negyedévi, 2,0 százalékos növekedés után, mert az erős hazai kereslet miatt az import bővülése 8,6 százalékra emelkedett a második negyedévi 6,8 százalékról.
A hazai kereslet 9,2 százalékkal nőtt a második negyedévi 8,1 százalék után, ebből a lakossági fogyasztás keveset csökkenve 5,6 százalékkal volt nagyobb, ám a beruházások 16,9 százalékkal gyarapodtak a második negyedévi, 4,4 százalékos többlet után.
Így a belső kereslet nem ellensúlyozhatta teljesen a kivitel zuhanását. Csakhogy közben a nagy kereslet felhajtja az inflációt októberben a drágulás üteme évi 1,8 százalékra gyorsult a szeptemberi 1,3 százalékról, ezért a központi banknak nincs tere a gazdaság támogatására további kamatcsökkentéssel. Tehát izraeli gazdasági miniszter Yair Lapid állításai nem fedik a valóságot. Részletek ide kattintva.
A Bank of Israel idén májustól szeptemberig már több lépésben 1,75 százalékról 1 százalékra enyhítette alapkamatát, hogy lejjebb nyomja a helyi fizetőeszköz, a sékel árfolyamát.
Az ország energiaügyi minisztere “az energiafüggetlenség napjának” nevezte március 30-át, amikor az észak-izraeli partoktól körülbelül 100 kilométerre lévő, tenger alatti Tamar gázmezőről megkezdődött az első kereskedelmi szállítás. A tervek szerint 2016-tól Izrael nettó földgázexportőrré válik.