Akkor a hatóságok azt mondták: a váratlan szabadságnak műszaki hiba volt az oka. Amit aztán menten el is hárítottak. De vannak, akik azt hiszik: valakik magasan a politikában szabotázst követtek el, vagy tesztelni akarták, hogyan élnének az irániak a lehetőséggel. Megint mások abban bíztak, és a mai hír szerint nem is alaptalanul, hogy Roháni elnök mosoly-offenzívája állt a háttérben: az elnök maga is Twitter-használó, még ha a technikát tanácsadói kezelik is helyette. Ráadásul többször beszélt már arról, hogy lazítani kellene az internetes korlátozásokon.
A világháló körül régóta megy a csatározás: az egyik oldalon azok állnak, akik több személyi szabadságot követelnek, a másikon pedig az ettől tartó keményvonalasok. A véletlen, vagy nem is annyira véletlen egynapos nyitás másnapján mindenesetre a félhivatalos Farsz hírügynökség hosszú cikkben részletezte a veszélyeket. Ezek közül a legnagyobbnak azt tartotta, hogy a Facebook elmossa a határokat a magánélet és a közélet között. Vannak például olyan nők, akik kendő nélkül szerepelnek a profilképeken – tette hozzá.
A teheráni kormány a 2009-es tüntetések óta blokkolja a szociális médiát. Akárcsak a politikai blogokat és a pornográf oldalakat. Az államfőn kívül állítólag egyetlen iráni politikus van csak jelen a Facebookon, ő is hivatalból: a külügyminiszter, Mohammed Javad Zarif. Külön hálózaton keresztül azért az elit eddig is hozzáfért ahhoz, ami a többieknek tiltott volt. De a ma mindenkinek Facebookot követelő kulturális miniszter, Ali Jannati azt mondja: a tartalmak szűrése nem képes elzárni az információt. Mint ahogy kudarcba fulladt a műholdas tévéadók állami zavarása és a vevőkészülékek betiltása is. Iránban egyébként 30 millió internet-felhasználó van.