Emberfej oroszlántesten. A rejtélyes szfinx a gizai piramisok mellett Egyiptom jelképe ezredévek óta. Hatalmas fejét 4 és félezer évvel ezelőtt Khephren fáraóról mintázták, kemény homokkőből. Teste 72 és fél méter hosszú, több mint 20 méter magas. Csak a szája másfél méteres. Szakálla ma a British Musemban van. Amikor Napóleon 1798-ban Egyiptomba érkezett, már csak a szobor feje látszott ki a homokból. Teljes méretében a szfinxet 1936-ra sikerült kiásni.
Kheposz, Khephrén, Mükerinosz – Egyiptomban minden kisiskolás fújja a gízai piramisok nevét. Az ókori világ hét csodájából már csak ezek állnak. A legnagyobb közülük valaha 150 méter magas volt, és kétmillió kőtömbből állt. Több mint 4 és félezer éves. Régi egyiptomi regényekben és filmeken még a falain piknikeztek a szereplők. Ma már tilos fölmászni rá: egy orosz fotóst nemrégiben büntettek meg azért, mert mégis megtette. A turisták elmaradása a mai Egyiptomből itt a legkézzelfoghatóbb: az esti fény- és hangjátékokon ma csak néhány turista lézeng. De éppen ezért ma sokkal zavartalanabbul lehet merengeni az elmúlt sok ezer éven a piramisok lábánál, mint mondjuk három évvel ezelőtt lehetett.
A Burdzs al Arab, az Arabok tornya Dubai egyik jelképe. A tengerben áll, egy kis mesterséges szigeten: híd köti össze a szárazfölddel. A világ első 7 csillagos szállodája működik benne 1999 óta. Szobaárai ezer dollár fölött kezdődnek. A vitorla alakú épület 321 méter magas, a tetejére helikopterrel is le lehet szállni.
A szaúd-arábiai Mekka az iszlám legszentebb városa. Évről évre milliók keresik föl: az oda tett zarándoklat ott szerepel a muszlimok szent kötelességei között. Mohamed városát a hagyomány szerint Ábrahám, és fia, Izsák alapította. Az iszlám összes hívője Mekka felé fordulva mondja el napi öt imáját. Pontosabban a Nagymecset udvarán álló Kába kő felé, amelyet a vallás dobogó szívének tartanak. A 12 méter hosszú, 10 méter széles és 15 méter magas fekete követ a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és megcsókolniuk.
Hagia Sophia, a Szent Bölcsesség isztambuli temploma. Bizánci székesegyházként építtette a 6. században II. Justinianus császár. Amikor elkészült, a kor egyik történetírója szerint a 31 méter átmérőjű és több mint 55 méter magas főkupola alapja eltűnni látszott, és olyan volt, mintha aranyszálon lebegne alá az égből. A bizánci építészet összes stílusjegyét magán viselő épületet a muszlim hódítás után, a 15. század közepén mecsetté alakították át, minareteket építettek mellé és freskóit lemeszelték. 1934-ben a Török Köztársaság megalapítója, Atatürk múzeummá nyilvánította, és azóta is az.
A jeruzsálemi Óvárosban, a Templom hegy oldalában álló al Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye. Neve azt jelenti: a legtávolabbi. Állítólag ez volt a legmesszibb hely, ahova Mohamed próféta eljutott. Mai szerkezetét a 9. században kapta, de azóta is többször átépítették. Története viharos, a keresztes háborúk idején, a Jeruzsálemi Királyság alatt például királyi palotaként szolgált. Később visszakerült a muszlimokhoz. De szélsőséges zsidó csoportok a helyén szeretnék felépíteni a harmadik templomot: emiatt az utóbbi években többször is összetűztek a muzulmán hívőkkel.
Petra romváros Jordániában, a Holt tenger és az Akabai öböl között. A 7. századig karavánközpont volt, és a sivatagi arab törzs, a nabateusok fővárosa. Virágkorát Krisztus előtt 300 és Krisztus után 200 között élte. A vörös sziklából kifaragott várost sírtemplomaival, fürdőivel, lakóházaival a 19. század elején fedezte fel újra egy svájci utazó. Régészeti feltárása azonban csak a 20. században kezdődött meg. Petrát a helyenként mindössze két méter széles, 80-90 méter magas sziklákkal övezett Szik szurdokon át csak gyalog, vagy ló, öszvér, esetleg teve hátán lehet megközelíteni.
A Kék mecset, más néven Ahmed szultán mecsetje az Hagia Szophia székesegyházzal szemben áll. Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága. Nevét azokról az azúrkék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására. A mecsethez tartozó épületegyüttesben az alapító szultán síremléke mellett egy medresze, vagyis iskola és kórház is van. Hat karcsú minaret övezi, a mihrab, az ima irányát mutató fülke hófehér márványból készült, drágakőberakással.
A Felső-Egyiptomban fekvő Luxor a legdrámaibb és legfontosabb fáraókori régészeti lelőhely. Théba néven fővárosként az Újbirodalom idején (Krisztus előtt 1570 és 1070 között) élte fénykorát. Látványosságait mindenki ismeri, ha máshonnét nem, hát a történelemkönyvekből. Két temploma: a luxori és a karnaki, a kettőt valaha összekötő szfinx-sor, amelynek egy részét helyreállították, a Nílus másik partján fekvő Királyok, illetve Királynék völgye a fáraósírokkal, Hatsepszut temploma, a kolosszusok – mind Luxorban vannak. És itt működik Egyiptom legjobban kialakított múzeuma is. Luxor hatalmas szabadtéri templomai alkonyatkor a legszebbek: amikor már gyönyörűen kivilágították őket, de a szürkület még titokzatossá varázsolja az összes oszlopot.
A jeruzsálemi Siratófal, Nyugati Fal vagy Kotel a zsidóság legszentebb helye. A Krisztus előtt 515-ben épített második templom része volt, amely a Salamon király által emelt és a frigyláda elhelyezésére szolgáló első templom helyén állt. Nevét azért kapta, mert a zsidók máig siratják a templom lerombolását. A hatalmas tér végében álló 57 méter hosszú és 19 méter magas fal óriási köveit habarcs nélkül illesztették össze: a résekbe évszázadok óta millió cédulát tűztek a hívők kívánságaikkal és könyörgéseikkel teleírva. A Siratófalnál mindig rengetegen imádkoznak: van, aki csak röviden, és van, aki órákon át.
Abu Szimbel nem ott áll, ahol állt: vélhetően a világ legnagyobb műemlékvédő projektjeként fűrészelték szét és költöztették át a köveit és a szobrait az Asszuáni gát építésekor. 1972-ben az itt létrehozott víztározó, a 800 kilométer hosszú és Szudánba mélyen átnyúló Nasszer tó hullámsírba temette Núbiát. A műemlékeket, így Abu Szimbelt is, hatalmas nemzetközi összefogással magasabb helyre telepítették. A legnépszerűbb fáraó, II. Ramszesz és felesége, Nofertári királynő templomáról van szó. Az uralkodói az impozánsabb: homlokzata maga a megfaragott hegyoldal, bejárata mellett mindegyik oldalon az ifjú II. Ramszesz két-két szobra ül. Magasságuk 12 embernyi: 21 méter. A hegy 55 méter mélyen rejti a szentélyt, a központi csarnok falát több mint ezeralakos dombormű, a Nagy Csatajelenet ékesíti.
Mohamed próféta temploma Medinában az iszlám második legszentebb helye. Eredetileg a próféta háza volt, amikor az Mekkából elmenekült. Mohamed maga is keményen dolgozott, amikor a lakása helyén felhúzták a templomot. Eredetileg egy nyitott épületet, amely közösségi központ, iskola és bíróság is volt. A tervrajzából fejlődött ki az összes későbbi mecset szerkezete. A mostani épületet a 19. század elején készült el: zöld kupolája alatt van Mohamed sírja.
A mai Törökországban fekvő Efezus az antik világ egyik legjelentősebb kereskedelmi és kulturális központja. Fénykorában, Krisztus előtt száz évvel Róma után ez volt a birodalom második városa. De már jóval ezelőtt is számon tartották: négy és félszáz évvel korábban elfoglalta a legendásan gazdag lüdiai király, Krőzus is. De még ennél is korábban ión város volt, gyönyörű görög épületekkel. Ezek közül Krőzus újjáépítette és az ókori világ hét csodájának egyikévé tette az Artemisz templomot. A hellenisztikus és a római kor újabb bővítette Efezust.A jó állapotban megmaradt romok között van Celsus könyvtára, Hadrianusz temploma vagy Mazeusz és Mitriádész híres kapuja is.