A pénzintézet tanulmánya a szerint a legnagyobb készletek Algériában, Líbiában, Tunéziában, Marokkóban, illetve a kontinens déli csücskén, a Dél-afrikai Köztársaságban találhatók. Az itteni készletet 485 ezer milliárd köblábra becsülik a szakértők, az algériai és a líbiai mennyiség a dél-afrikai hatvan-hatvan százalékát teszik ki. Az Afrikai Fejlesztési Bank úgy véli, hogy sikeres kitermelés esetén a jelenlegi hagyományos földgáz mennyiségét kétszeresen meghaladó palagáz hozható a felszínre. Ezzel csökkenne a gáz ára, és mérséklődhetne a környezetet károsító üvegházhatás is. De a kitermeléshez bonyolult technológia és hatalmas mennyiségű víz kell, ráadásul sok szakértő szerint földrengés-veszélyt is okozhat. Vagyis, hangsúlyozzák a pénzintézet szakértői, rendkívül komplex, minden környezeti aspektusra kiterjedő tanulmányok után kezdődhet csak a termelés. És ez nem holnapra várható. Egy algériai felmérés készítői szerint leghamarabb 2040-ben kezdődhet a palagáz kitermelés az észak-afrikai országban. A palagáz kitermelése az USA-ban már javában folyik, 2012-ben a teljes gázszükséglet egyharmadát fedezte, és az új bányászati technológiának köszönhetően az Egyesült Államokban a felére csökkent a gáz ára. Ettől Afrika még messze van, de az utóbbi időben sok gazdasági ágazatban gyorsult fel a fejlődés, amelynek üteme minden korábbi elképzelést felülmúlt. Az Afrikai Fejlesztési Bank egyébként készen áll a kellően megalapozott palagáz feltárási tervek finanszírozására.