Elegük van a munkanélküliségből, az erőszakból, a robbantásokból és a vallási konfliktusokból. Elhagynák az országot, ha tudnák. De azt mondják: menedékjogban nem reménykedhetnek. Vélhetően végleg ott ragadnak az Eufrátesz partján. Államot akarnak létrehozni az államban, mégpedig technokrata fajtát. Pufferzónáért kampányolnak: betonfalakkal vetetnék körül, és külföldi katonákkal őriztetnék saját országukat Bagdadon belül. Azt mondják: nem akarnak politikusokat, túl sok tehetségtelent láttak már. Önfenntartó mini-Irakról álmodnak, a fél-autonóm iraki Kurdisztán mintájára. Virágzó és biztonságos országot akarnak, törzsi vagy vallási címek nélkül. Jóllehet lenne mecsetük a muszlimoknak, de mellette templom állna – mondja egy huszonéves informatikus mérnök, aki véletlenül talált rá a Facebookon az alig egy hónapja indult „Iraki vagyok, és ütközőzónát akarok” nevű kampányra. De azóta barátaival együtt ideje nagy részét a mini-ország kitalálásával tölti. Méltóságról álmodnak, biztonságról és kölcsönös tiszteletről. Az ötletgazdák, akik kortársaikat ismerve cseppet sem lepődtek meg a hirtelen jött sok támogatón, a közösségi médiában népszerűsítik az ötletet, aztán országos aláírásgyűjtésbe kezdenek. Ha elegendő szignó jön össze, akkor az ENSZ-től kérnek segítséget a mini-Irak megteremtéséhez – mondja a Your Middle East-nek az egyik szervező, Mustafa al-Azzawi. A helyet technokratákkal működtetnék, mérnökök lennének felelősek az építésért, orvosok a gyógyításért, jogászok a jogérvényesülésért. Politikusok pedig nem lennének. Az utóbbiaknak persze nem tetszik az ötlet. Az Irakot vezető koalíció egyik siíta képviselője szerint olyan civil szervezetek és politikai pártok állhatnak az ötlet mögött, akiknek külföldről súgnak. Azt mondja, a cél az, hogy Irakot visszaküldjék a startvonalra ütközési övezetek és autonóm területek követelésével. Egy helyi szociológus ennél megértőbb. Úgy véli: a fiatalok teljesen elvesztették bizalmukat a politikai rendszerben, miután hosszú évekig csak a biztonság és a gazdaság hanyatlását látták. A mozgalom arról szól, hogy a kormány minden szinten képtelen bármit is javítani a helyzeten. Erre viszont más eszközökkel kellene válaszolni – véli egy kurd parlamenti képviselő, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy egy éven belül választások lesznek, az alkalmatlannak tartott politikusokat a szavazófülkékben le lehet majd cserélni. Szerinte a betonfallal kikanyarított kis Irak ötlete abszurd. De akármit mondanak is a politikusok, a kezdeményezők folytatják. Tovább mozgósítanak, koordináló csoportokat hoznak létre a tartományok között, gyűjtik az aláírásokat. Amíg ezt csinálják, addig is kiszakadnak abból az Irakból, amelyikből aztán végképp ki akarnak szakadni.