Múlt héten hozta nyilvánosságra Szergej Gascsak, a Transfer, Exposure, Effects projekt (TREE) kutatója a Csernobil területén elhelyezett kamerák felvételeit, amelyeken jól láthatóak a helyszínen portyázó medvék és más ragadozók. Az így kapott eredmények azért érdekesek, mert már vagy egy évszázada nem regisztráltak barnamedvéket ezen a vidéken.
A kutatók feltételezik, hogy az állatoknak valahogyan reagálniuk kellett az atomkatasztrófa miatti evakuálásra és az azzal kapcsolatos veszélyekre – magyarázta Mike Wood, a TREE projekt vezetője a BBC-nek. A tudósok szerint a hatalmas atomrobbanás miatt az állatok viselkedése is változhatott.
A hipotézis abból indul ki, hogy az egyes élőlények nem egyformán reagálnak a környezet változásaira. Korábbi szokásaikkal ellentétben néhányan a folyó közelébe törekszenek, míg mások inkább az erdőkben bújnak meg.
A kutatók a területet három részre osztották, ahol összesen 84 kamerával gyűjtik az adatokat egészen jövő év végéig. Miután pontosan megállapították, milyen állatok, mekkora mennyiségben élnek a zónában, minden egyes fajból egy-egy példányt kiválasztva, GPS segítségével fogják megfigyelni az állat viselkedése és a sugárzás mértéke közötti összefüggéseket egy teljes éven keresztül.
Az atomenergia felhasználásának történetében az egyik legsúlyosabb baleset 1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok mellett található atomerőműben. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati, az Egyesült Államok keleti és Európa egyes részeire. A baleset után körülbelül 200.000 embert evakuáltak és azután zárták le a leginkább szennyezett ukrajnai és belorusz területen található 30km-es zónát.