A svéd vállalat már februárban bejelentette, hogy mik a tervei, de akkor még nem hozta nyilvánosságra a részleteket. Az építkezés hamarosan megkezdődik, várhatóan 2017-ben be is fejeződik. A svédek jól megvetették a lábukat az orosz piacon, jelenleg 14 nagyáruházból álló értékesítési láncot működtetnek, a forgalom értéke tavaly meghaladta az 50 milliárd rubelt, ami az orosz fizetőeszköz gyengélkedése ellenére is 300 milliárd forint körül van. A ukrajnai válság miatt elrendelt nyugati szankciók a jelek szerint nem zavarják az üzletet.
De van más példa is. Korábban az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azt tanácsolta az oroszokkal a tilalmak ellenére is együttműködni akaró olasz cégeknek, hogy ha „biznyiszt” akarnak, először győzzék meg a kormányukat és küzdjenek a szankciók eltörléséért. Az ellentmondásos képet tovább bonyolítja a londoni székhelyű BP olajóriás, amelynek vezetője nemrég egy konferencián azt mondta, esze ágában sincs kivonulni az orosz piacról vagy éppen eladni a Rosznyefty orosz olajtársaságban meglévő 18%-os részesedését. A nyugati embargót tiszteletben tartják, de hosszú távra terveznek Oroszországban, és ettől a szándékuktól a zuhanó olajárak sem térítik őket el.
Vagyis a szankciók és az olykor már-már hidegháborús hangulatot idéző nyilatkozatok ellenére vannak olyan területek, ahol az együttműködés zavartalan. (Fotó:AFP)