A szakértő szerint az orosz lakosság ellenszenve és idegengyűlölete a közép-ázsiai és kaukázusi bevándorlókkal szemben komoly belpolitikai gondok forrása. A Krím-félsziget annektálásával pedig az idegengyűlölet tovább nőhet az országban.
“Oroszország ma képtelen az erős identitással és megrázkódtatásokkal teli történelemmel rendelkező etnikai csoportok integrálására” – utal a krími tatárok viharos történetére és jelenlegi helyzetére Rizskov az Oroszország Hangja blogjában. Szerinte Moszkva eddigi politikája, mely kiutasításokkal, megfélemlítésekkel és lefizetésekkel próbálta megoldani az etnikai problémákat, csak súlyosbítaná azokat a Krím esetében.
A félsziget elszakadásáról tartott népszavazásról a tatárok távol maradtak. Moszkva válaszul megtiltotta két vezetőjük, Musztafa Dzsemilev és Refat Csubarov visszatérését a területre. Többször ismeretlenek támadtak rá a tatár képviseleti szerv, a medzslisz épületére, de a vezetők otthonaira is. Számos kivizsgálatlan gyilkossági eset is volt, melyeket Nils Muižnieks, az Európai Unió emberi jogi biztosa dokumentált a hetekben.
Csubarov attól fél, hogy a tatárokat a csecsenekhez hasonló módon fogja a Kreml kezelni. A Csecsenföldön bevált megoldás szerint egy Moszkvához hű vezetővel konszolidálná az ellenálló kisebbséget. Rizskov szerint viszont pontosan ezzel követné el a legnagyobb hibát. A politológus kiemelte, az Orosz Birodalom és a Szovjetunió szétesését is főleg a szőnyeg alá söpört, félig megoldott etnikai kérdések okozták. Rövid távon lehet, hogy megoldást jelenthetne a moszkvai politika, de hosszú távon súlyosbítaná az etnikai feszültségeket az egész országban.
Fotó: Europress/Getty Images