Összesen 155 szerszámot találtak a tudósok a Zjuratkul-tó melletti jávorszarvas alakú geoglif mellett. Az ásásra és kőtörésre alkalmas eszközök nagy része három kilós és 17 cm hosszú, de vannak közöttük két centiméteresek is. Ebből arra következtetnek, hogy a készítők mindegyike számára nagy jelentőséggel bírt az alakzat.
A szerszámok méretéből feltételezhetjük, hogy gyerekek és felnőttek együtt építették meg a jávorszarvast – magyarázta Sztanyiszlav Grigorjev, a Cseljabinszki Történeti és Régészeti Intézet kutatója a The Siberian Times cikkében. Szerinte nem valamiféle rabszolgamunkáról lehet szó, hanem egy olyan közös értékről, amelynek megalkotásában közösen vettek részt.
Amikor 2011-ben Alekszandr Sesztakov műholdfelvételeket készítve felfedezte a kőformát, körülbelül 6.000 évesre becsülték a korát. Ezzel a szibériai jávorszarvas a legrégibb geoglif a világon: a perui Nazca-vonalakat Kr.e. 500-ra datálják.
Hogy minél pontosabb válaszokat kapjunk a szibériai alakzat létrejöttéről és funkciójáról, további vizsgálatokra van szükség. Grigorjev szerint sokat segítene, ha kerámiákat is találnának a környéken.
Az biztos, hogy a neolitikus és eneolitikus időszakban halászok és vadászok éltek ezen a területen – magyarázta Grigorjev. A jávorszarvas környékén és a tóparton talált régészeti leletek alapján a készítők a helyszínen élhettek. Ugyanakkor komoly társadalmi szerkezetre utaló nyomokat nem találtak, sem olyasmit, ami a halászaton és vadászaton kívül más tevékenységet bizonyítana.
A szibériai geoglifról készült légi felvételeket itt tekintheti meg.