A Donyecki Központi Választási Bizottság már fel is dolgozta a tegnapi szavazatok 100 százalékát, jelentette a Dnr-news.com. Mindeközben Moszkva, Kijev, Brüsszel és Washington az elismerésen civakodik. A választók pedig a szebb jövőben reménykednek.„Kötelességünk eljönni szavazni. A mi jövőnkről van szó” – nyilatkozta a jelenleg Rosztovban élő, kelet-ukrajnai menekült Valentyina a RIA Novosztyi újságírójának tegnap. Sorstársa, Borisz Korcsagin szintén a szebb jövőben és a békében reménykedik és a választások elismerésében.
Az állami orosz hírügynökség nemcsak a dél-kelet ukrajnai két megyéből, de Nyugat-Oroszországból is tudósított a tegnapi választásokkal kapcsolatban. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok választási bizottságai ugyanis a menekülteknek is lehetővé tették a választást. Az, hogy Oroszországban is szavazhattak az ukrajnai, orosz-barát szeparatista területek vezetőire, nem a legnagyobb ellentmondása a tegnapi eseményeknek.
Már maga a választás ténye is problematikus. Hiszen egy gyakorlatilag senki által el nem ismert terület parlamenti választását, hogyan lehetne elismerni? Természetes, hogy a tegnapi voksolást sem Ukrajna, sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem ismeri el. Oroszország viszont igen, ahogy ezt az orosz Külügyminisztérium közleményében olvashatjuk.
Az el nem ismerést azonban nem Donyeck és Luhanszk kvázi-államiságával magyarázzák a nyugati államok, hanem a szeptemberi minszki egyezménnyel. Abban ugyanis volt szó az esetleges választásokról, de decemberben. Hogy miért is hozták november elejére, azt a téllel és a mihamarabbi békével magyarázták a rendezők.
Gyakorlatilag nyár közepe óta hivatkoznak a télre a felek az ukrán válság kapcsán. Miközben az ország teljes területéről érkeznek hírek az akadozó kommunális ellátásról, illetve a takarékossági intézkedésekről, formális béke továbbra sincs, csupán egy mindkét oldal által megsértett tűzszünet van jelenleg érvényben.
Az biztos, hogy a múlt héten az ukrán parlamentben Petro Porosenko és Andrij Jacenyuk pártja kapta a legnagyobb bizalmat, tegnap a szakadár területeken pedig Olekszandr Zaharcsenko és Ihor Plotnyickij. Az viszont hogy, hogyan működik majd Ukrajna egészében és a két rész külön-külön, az teljes homályba vész.
Az nem kérdés, hogy Moszkva támogatja a szeparatista területeket. Az viszont igen, hogyan. Ma a 112 Ukraina adásában Zorjan Skirjak (Arszen Avakov, ukrán belügyminiszter tanácsosa) hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem engedi meg az újabb krími forgatókönyvet. Moszkva részéről pedig ez azért nem valószínű, hogy formálisan is Oroszországhoz csatolnák a szakladár területeket, mert már a Krím-félsziget integrálása is hatalmas összegeket emészt fel.
A következő kérdés, a Nyugat válasza. Korábban kijelentették, újabb szankciókra számíthat a Kreml, ha elismeri a kelet-ukrajnai választásokat. Mindeközben még a Krímmel kapcsolatban sincs megoldás, márpedig a helyzet szó nélkül nem maradhat. Mi a következő lépés? Lesz-e következő lépés, vagy a téllel végérvényesen befagy a konfliktus?