Hiú ábrándokat kerget-e az a közép-ázsiai vendégmunkás, aki a Krím-félszigeten keresi a boldogulást? Feltehetően csak soká lesz válasz erre a kérdésre. Mindenesetre több ezer köztisztviselőt csoportosítanak át ideiglenesen a Krím-félszigetre, hogy ki tudják állítani a szükséges dokumentumokat az özönlő menekülteknek és a vendégmunkásoknak.Komoly menekültügyi gondokkal küzd a Krím-félsziget, jelentette a Föderációs Bevándorlási Szolgálat (FMSZ). A problémát a kelet-ukrajnai menekültek és a főleg közép-ázsiai vendégmunkások okozzák. Emiatt nagymértékben megnőtt azoknak a száma, akik állampolgárságot, ideiglenes letelepedési engedélyt, vagy lakóhely szerinti regisztrációt kérnek.
Jelenleg több mint 1,8 millió orosz igazolványon dolgoznak, ami majdnem megegyezik a Krím lakosságszámával. Ezt a hatalmas mennyiséget egyszerűen nem győzik a hivatalok, már csak a helyhiány miatt sem – egyszerűen nincs hol sorba állni. A munka elvégzésére március és szeptember között több mint 4.000 köztisztviselőt küldtek a félszigetre Oroszország különböző régióiból.
Az, hogy a harcok dúlta Kelet-Ukrajnából sokan menekülnek a márciusban elfoglalt területre, nem igazán meglepő, a vendégmunkások már inkább. Köztudott, hogy rengeteg moldovai, örmény, azeri és közép-ázsiai dolgozik ideiglenesen Oroszországban. Legtöbbjük a kemény fizikai munkával, vagy takarítással megkeresett fizetést hazaadják családjuknak, akiknek sokszor ez az egyetlen bevételi forrásuk.
Március óta rengeteget cikkeznek arról, mennyire nehéz gazdasági helyzetben van a Krím-félsziget és, hogy milyen sokba kerül majd a visszacsatolása Oroszországnak. Ráadásul az idén tized annyian látogattak oda a nyáron, miközben elvileg a turizmus volna az egyik húzóágazat. Ilyen körülmények között valóra válnak-e a vendégmunkások reményei?