– Az október eleji felmérések a radikálisok térnyerését jósolták a választásokon. Ehhez képest a Radikális párt csak 7,44 százalékot teljesített. Miért ennyire kevés? Ljaskóból és Timosenkóból (az ő Batykivscsina pártja 5,69 százalékot kapott) is ennyire kiábrándultak volna az emberek, miért?
– A radikálisok gyengébb és a reformerek (Szamopomics) váratlan jó szereplése feltétlenül jó hír Ukrajnának és a világnak is. Viszont ezeket a folyamatokat a helyi kontextusban is meg kell vizsgálnunk. Először is nem szabad figyelmen kívül hagyni az alacsony, 52 százalékos részvételi arányt, ráadásul Dél-kelet Ukrajnában sokkal kevesebben mentek el szavazni, mint a nyugati és a középső területeken. Ugyanakkor sok harcos bekerült most a parlamentbe, ami mindenképpen új elem. Ljasko ellen Ihor Kolomojszkij 1+1 TV-je csinált komoly ellenkampányt, miközben nagy erőbedobással támogatta Jacenyuk Nemzeti Frontját és a Szamopomicsot. Miközben a Nemzeti Front szintén inkább háború, mintsem békepárti volt. De az üzenet világos: reformok, változás kell.
– A Carnegie Intézet honlapján hétfőn megjelent cikkedben nagyon üdvözlöd a Szamopomics (Önsegítés) párt 11 százalékát. Minek köszönhető az ő sikerük? Mennyire tartod esélyesnek a megerősödésüket?
– Ők lettek a Majdan politikai hozadéka, hiszen az önszerveződésre épült. Mivel a Szamopomics már tíz éve sikeresen szerepel Lvivben a helyi választásokon, így sikerük annyira nem meglepő. Az egyik ukrán újságíró jellemezte őket szellemesen: a legjobbak a rosszak közül. Nagy kérdés azonban a jövő. Ők ugyanis nem magukat, hanem szakembereket szeretnének a kormányba. Azzal viszont ők is tisztában vannak, hogy ilyen ember ma nagyon kevés van Ukrajnában és azok közül is csak kevesen szeretnének odakerülni. Ilyen körülmények között a számuk valószínűleg elenyésző lenne a régi metódusú régiek mellett. Ellenzékként kiváló politikai „watchdog” lehetne, de szerepüket nem szabad túlértékelni. Maguk is tudják, hogy az a folyamat, amit ők képviselnek kisebbségi és az ukránok többsége továbbra is paternalisztikusan viselkedik és szavaz (ezért is lett a Porosenko blokknak a legtöbb a képviselője).
– A választások másnapján az ukrán és orosz sajtót olvasva a legtöbb politológus vagy szkeptikusan, vagy nagyon óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, mennyire lesz képes új alapokat adni Ukrajnának az új parlament. Te ezt, hogy látod? Mik a legnagyobb nehézségek, amik nélkül nem indulhat el a fordulat?
– Alapvetően a politikai kultúra, azaz a patrónus-kliens viszony és a korrupció megváltoztatása a lényeg. Jelenleg azt kellene megérteni, mindegy milyen zászlót lengetnek az ukrán politikai pártok, ha a viselkedésük továbbra is a régi, vagy ahhoz hasonló. A mostani helyzetben ez akár politikai öngyilkosság is lehet. Ahogy Lviv polgármestere, egyben a Szamopomics feje, Andrij Szadovij mondta a választások után: változások híján a nép elsöpri ezt a parlamentet is.
– Az ukrán választási eredmények tükrében milyen következő lépést jósolsz az Európai Unió és Oroszország részéről?
– Az EU győzelmet hirdetett, Oroszország viszont hallgat. Vagyis a felszínen nem sok minden változott. Az viszont fontos, hogy immáron sok szinten folyik a szakmai és politikai párbeszéd, ami a Vilniusi csúcs előtt hiányzott. Az EU-nak azonban sokkal kevesebbet kellene beszélnie és többet dolgoznia azon, hogy politikája ukrán szempontból ne álomnak tűnjön, hanem reális segítséget nyújtson az egyre nehezebb gazdasági és szociális helyzetben lévő Ukrajnának.
– Két nap múlva a szakadár területeken is választanak. A Hromadske TV-nek nyilatkozva azt mondtad a múlt héten, nincs már ott oroszbarát elit, újat kell alkotni. Hogyan?
– Úgy, ahogy csinálják, szovjet módra. Szergej, a taxisofőr, és Vologya, a kőműves lesznek most az új politikai elit. Mást nem ismernek, mint a régi szovjet modellt, hát onnan kopíroznak. Helyi viszonylatban ez a folyamat elengedhetetlen, bármennyire is nehéz ezt még csak látnunk is, mert ugye tulajdonképpen a bolsevik forradalom játszódik újra a szemünk előtt.
Kapcsolódó cikkek:
Gyertyákat gyűjtenek a télre az ukrán öregek – szakértői interjú