Komoly tanárhiánnyal küzd Kirgizisztán. Ahhoz azonban, hogy legalább 2.500 új pedagógust felvehessenek átfogó reformokra volna szükség. Pénz viszont nincs, derült ki a fizetésemelések tárgyalásakor október 15-én. Több oldalról is rogyadozik a kirgiz oktatás. Miközben a még szovjet időkben képzett, és nagyon is jól képzett tanárok kiöregednek, nincs ki a helyükbe lépjen. Nagyon nem vonzó a tanári pálya ma Kirgizisztánban. Sokak szerint csak azok a nagyon szerencsétlen végzősök jelentkeznek a szégyenteljes tanári szakokra, akiknek egyáltalán nincs reményük máshova bejutni. Ha mégis akad egy-két elhivatott, a havi száz dollárt el nem érő fizetés miatt előbb-utóbb vált.
Az így maradó kevés pedagógus csak nagyon alacsony színvonalú munkát tud végezni. Ráadásul egyre több tantárgyaknak, például a természettudományoknak, vagy az orosznak, ma már szinte nincsenek oktatói. Az is elég nagy baj, ha valaki nem tud számolni, de az orosz nélkül még vendégmunkásként sem mehet el takarítani. Márpedig sok kirgiz család él a hazaadott pénzből. Annyira alacsony a színvonal, hogy a PISA jelentés 2005-ös és 2009-es siralmas eredményei után, Kirgizisztán ma már részt sem vesz a 65 országot vizsgáló felmérésben. Egészen pontosan a 15 éves kirgiz kamaszok 80 százaléka nem tudta teljesíteni az írásbeli és matematikai minimumot.
A problémát a korrupció is fokozza. Nemcsak arról van szó, hogy a tanárok a jobb jegyért cserébe, vagy az iskola felújításáért pénzt kérnek. Például a tankönyvvásárlásokkal kapcsolatban történtek súlyos visszaélések még az előző elnök idején. Sem a könyvek, sem a rájuk szánt pénz nem került elő abból a megrendelésből, amit még Kurmanbek Bakijev fia kapott évekkel ezelőtt.
A helyi politikusok a külföldi adományokban bíznak. Az Eurasianet.org által megkérdezett szakértők azonban nem hisznek ebben. Mert szerintük, ha még érkezne is némi külföldi segítség, politikai és intézményi felelősségvállalás nélkül csak a tiszavirág-életű, tüneti kezelés lehetséges.