Az ukrán válság miatt bevezetett nyugati szankciókra augusztusban érkezett az igen erélyes orosz válasz. Akkor egy évre betiltották a legtöbb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék behozatalát a büntetőintézkedések által érintett országokból. Az így felhúzott pajzson a norvég lazac ütötte az első rést. Valójában belülről is segítették megnyitni a kiskaput. Az orosz halértékesítő társaságok ugyanis Beloruszban kezdték el feldolgozni a norvég terméket, az ott felcímkézett lazacba meg már nem lehet belekötni. Így csinálja ezt a szentpétervári ROK-1 vállalat, tájékoztatta az Rbc.ru hírportált Alekszandr Sztarobinszkij, megbízott igazgató. A társaság évente 600.000 tonna halterméket ad el az orosz piacon. Hasonló megoldásról számolt be a cikkben Konsztantyin Petrov, a Baltijszkij Bereg kereskedelmi igazgatója. Az öt legnagyobb orosz halértékesítő egyike előbb venni akart egy kis fehérorosz feldolgozó üzemet. Végül azonban, az embargó egyéves időtartama miatt, csak rendeléseket adtak le Belorusznak, de hogy pontosan honnan és mennyit, azt nem árulta el.
Azért omlanak le az embargó falai, ha a norvég lazacot Kazahsztánban, vagy Beloruszban címkézik fel, mert az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamainak kódjait még a legszigorúbb orosz hatóság is elfogadja. Bár a megoldás leleményes és hatékony, egy probléma mégis csak van vele. A kerülőút ugyanis nem olcsó. Az RBC.ru adatai szerint körülbelül 15-20 százalékkal emelkedett így a haltermékek ára. Így míg világszerte átlagosan 5,3 dollár (1.300 Ft) a norvég lazac kilója, Oroszországban 9,2 (2.200Ft).