Hollywoodi történetbe illik IV. Iván cár szerelmi élete. Már az sem egyértelmű, hányan is szerepelhetnek a feleségek listáján. Az akkori Pravoszláv Egyház ugyanis nemhogy a harmadik-negyedik, de még a második házasságot is csak nagyon vonakodva hagyta jóvá. Márpedig ez csak a jéghegy csúcsa.Pszichológusok valószínűleg sokat vizsgálhatnák, van-e összefüggés az első orosz cár (1574-től) rémtettei és magánélete között. Bár a 17 évesen moszkvai nagyfejedelemmé lett Iván Vasziljevics sokaknál próbálkozott, tartós boldogságra csupán egy nőnél talált.
Ez pedig nem volt más, Anasztázia Zaharina-Jurjeva, akit elsőként vett feleségül a 17 éves fiatalember. Mivel különösebben nem foglalkozott a politikai ügyekkel, a hű társ valóban nyugodt hátteret biztosított Ivánnak. Összesen hat gyermeket szült, akik közül csupán ketten érték meg a felnőtt kort, Iván és Fjodor. Az anyai örömökön túl kézimunkával foglalatoskodott Anasztázia, a művészettörténészek szerint rendkívüli tehetséggel. 1560 augusztusában a 13 éves házasságnak Anasztázia halálos betegsége vetett véget.
Valójában IV. Iván sosem tudott szabadulni a gyanútól, hogy szeretett nejét ellenségei ölték meg. Ennek ellenére halála után már a nyolcadik napon megjelent az új jelölt. A kaukázusi Maria Temrjukovna csupán 15 éves volt. Bár 1563 márciusában szült egy fiút Ivánnak, az kéthónapos korában meghalt. A második feleség azonban nem csak ezért, hanem lobbanékony természete miatt sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez a házasság is a feleség halálával ért véget, 1569-ben.
A Pravoszláv Egyház szabályai ellenére az akkor már cár IV. Iván harmadszorra is házasságra kívánt lépni, és ezt ezúttal nem bízta a véletlenre. Több mint 2000 hajadon között válogatott, akiken még orvosi vizsgálatot is elvégeztek. A választás végül Marfa Szobakinára, egy elszegényedett nemes lányára esett, aki viszont az esküvő utáni 15. napon elhunyt.
A negyedik házasság miatti egyházi háborgást azzal védte ki a cár, hogy nászéjszaka híján a harmadik nem is volt érvényes. A 41 éves vőlegény új választottja a 16 éves Anna Koltovszkaja lett 1572 májusában. A fiatal nemes lány azonban ahelyett, hogy felmelegítette volna jóval idősebb férjét, annyira bosszantotta, hogy már szeptemberben monostorba kellett vonulnia.
Ötödik házassága nem volt már Rettegett Ivánnak, innen indulnak nőügyei. A lista legrejtélyesebb személyisége Maria Dolgorukaja, akinek még a létezéséről sincsenek teljesen meggyőződve a történészek. Elméletileg 1573-ban vette magához a cár a 14 éves lányt, akiről a nászéjszaka előtt kiderült, hogy már nem volt szűz. A felbőszült uralkodó egy lóhoz kötözve indította útnak a gazt, akit végül egy tóban ért a halál.
Anna Vaszilcsikova már létező személy, aki 1574-ben került IV. Iván oldalára. Törvényes házasság híján azonban nem vette nagyon komolyan őt a “férj”, így körülbelül egy év után ő is monostorba került.
Újabb kétes személy következik a sorban. Azonkívül, hogy talán nem is létezett, Vaszilisza Melentyeva özvegységével is kitűnt a többiek közül. A románc csupán pár hónapig tartott, amikor Vaszilisza is kegyvesztett lett, és szintén egy monostorban végezte.
IV. Iván 50 évesen próbált utoljára magánéletén változtatni. 1580-ban vette maga mellé a 27 éves Maria Nagaját, a Krím-félsziget orosz nagykövetének unokahúgát. Ezt az együttélést már nem a kegyvesztettség, hanem az idősödő férfi különböző betegségei hiúsították meg. Végül 1582-ben megszületett Dmitrij, aki a Zavaros időszak egyik kulcsszereplője lett. De ez már egy másik történet.