Szergej Lavrov a kormányzó Egységes Oroszország párt moszkvai rendezvényén tartott előadásában fejtette ki, meggyőződése szerint az Egyesült Államok arra használja fel az ukrán válságot, hogy feszültté tegye Moszkva és az Európai Unió viszonyát. Kijelentette: “Az ukrán válság eltart egy ideig, és mindenkinek az erőfeszítések egyesítésére kell gondolnia, nem az egyoldalú szankciókra”.
Lavrov “az ukrajnai hatalomba betört szélsőségesen nacionalista és neonáci erők” ténykedésével magyarázta a kijevi főtéren, a Majdanon történteket. Közölte, az ukrajnai radikálisok a krími lakosságot is félelemben akarták tartani, és “banderista rendet” akartak teremteni Délkelet-Ukrajnában. Ezzel indokolta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását, valamint a szeparatista erők későbbi fellépését a délkelet-ukrajnai régióban.
Bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának decemberi ülésén javasolni fogja állásfoglalás kidolgozását a neonácizmus ukrajnai és európai újjáéledésével kapcsolatban.
A Moldovában területi vitákat gerjesztő Dnyesztermeklléki szakadár területről szólva az orosz külügyminiszter óvta az Európai Uniót az úgynevezett ukrán forgatókönyv esetleges ottani alkalmazásától, mivel az komoly károkat okozna.
Lavrov az orosz érdekekkel ellentétesnek nevezte az EU és a Moldovai Köztársaság társulási szerződését, és kifogásolta, hogy amiatt a Dnyeszteren túli terület nem tud belépni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba, sem a volt szovjet tagállamok alkotta Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe. Egy 1997-ben Chisinau és Tiraszpol által aláírt egyezmény, a Primakov-memorandum szerint azonban a szakadár terület önálló külgazdasági tevékenységet folytathat. A Dnyesztermelléki terület 1990-ben egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Moldovától, amit azonban egyetlen állam – így Oroszország sem – ismert el.