A számok kérlelhetetlenül kúsznak felfelé, egyetlen hét leforgása alatt 0,2 százalékkal ugrott meg az infláció, ami az egész évre vetítve eléri (sőt, valószínűleg meghaladja) a 8 százalékot. (Az eurozóna országaiban pont fordítva áll a helyzet, a pénzromlás alacsony mértéke miatt sok közgazdász már a dezinfláció veszélyéről beszél.) Bár a minisztérium nem tesz róla említést, nyilvánvaló, hogy az infláció emelkedésében komoly szerepe van a nyugati szankciókra válaszul elfogadott moszkvai importkorlátozó intézkedési csomagnak. Különösen az élelmiszerek drágultak az elmúlt hónapokban. Kisebb mértékben, de a rubel gyengülése is erősítette a pénzromlást. A jövőre tervezett inflációs célról, az 5,5 százalékról a gazdaság fejlesztéséért felelős miniszter is elismerte, hogy „rizikós” lesz a teljesítése.
A nyugati büntető intézkedések gazdasági hatásairól megoszlanak a vélemények, az viszont tény, hogy a rubel egy év alatt jelentősen, csaknem 40 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. Ráadásul az országból menekül a tőke az ukrajnai válság okozta politikai bizonytalanság miatt. A legfrissebb adatok szerint a közvetlen pénzkivonás mértéke idén 90-100 milliárd között alakul.
Az orosz költségvetésnek kellemetlen hír a tartósan 100 dollár alatti, és az előrejelzések szerint továbbra is csökkenő nyersolaj ár, hiszen az exportban továbbra is meghatározó az energiahordozók aránya. A nagy nyugati olajcégek sorra mondják fel az együttműködést orosz partnereikkel. Moszkva abban bízott, hogy ígéretes palaolaj-készletei feltárásában számíthat a fejlett technológiára, ezt a lehetőséget vágták el a szankciók.