Összesen három oroszból egy nem tudja, hogyan is működik egy demokratikusan vezetett ország – állítja egy friss felmérés.Az orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálatai szerint a válaszadók többségének fontos a demokrácia, de a harmaduk nem tudta megmondani, mit is jelent a fogalom.
A megkérdezettek 43 százaléka szerint a demokrácia jogokat és szabadságokat jelent, úgy mint a szólás- és sajtószabadság, illetve az átláthatóságot is. Az ezen a véleményen állók aránya azonban az elmúlt években sokat csökkent – írja a Russia Beyond the Headlines. A szociológus, Olga Kristanovszkaja szerint ennek az okát az oktatásban kell keresni. “A demokrácia fogalma egyszerű, hiszen az UNESCO nyolc pontot sorol fel, melyeknek teljesülniük kell és köztük van a szabad választások, a szólásszabadság és a kormány feletti ellenőrzés […] Minden gyereknek meg kell ezeket tanulnia az iskolában, így amikor kikerülnek onnan képesek lesznek megállapítani, van-e demokrácia vagy nincs.” – foglalta össze a szociológus.
Érdekes módon a felmérés arra is rávilágított, hogy a válaszadók harmada szerint túl sok a demokrácia Oroszországban. Kristanovszkaja ezt azzal magyarázza, hogy az emberek tudatában a demokrácia egyenlő a szabadság fogalmával. Így a legdemokratikusabb időszaknak tartott jelcini éra az oroszok jó részének egyet jelent nem csak a gazdasági visszaeséssel, de a káosszal és a túl sok demokráciával is.
Irina Oszipova, a FOM elemzője szerint az oroszok felfogásában a demokrácia inkább bizonyos értékek gyűjteménye, mint a civil kontroll a kormányzat felett. Ő szintén úgy gondolja, az oktatásban komoly hiányosságok vannak: “Társadalmi tanulmányok és szociológia csak néhány éve része a tantervnek.” – ismerte el a szociológus.
1991-ig a hivatalos marxista-leninista felfogást tanították, 1992-től viszont kikerültek az ilyen jellegű tantárgyak az órarendből és csak 2000-ben kezdődött el ismét az oktatása a társadalmi tanulmányoknak.
Arra a kérdésre, melyik időszak volt a legdemokratikusabb az ország történetében, 37 százalék nem válaszolt, 27 százalék az utóbbi éveket, míg 12 Putyin első két ciklusát (2000-2008) jelölte meg. De az egyik legdemokratikusabb vezetőnek Brezsnyevet mondták.
Valerij Szolovjov, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO) munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor a “népszerű” és “demokratikus” tulajdonságok is összemosódnak sok orosz fejében. Szerinte ezzel magyarázható a Putyint demokratikus vezetőnek mondók nagy aránya is.
Oszipova idézett egy augusztusi, a Levada központ által készített felmérést is. Ez alapján kijelenthető, hogy az oroszok 76 százaléka nem érez igényt a politikai folyamatokban való aktív részvétel iránt.