Végleg kizárták a földönkívüliek mesterkedését a júliusban, a Jamal-félszigeten keletkezett nagy lyukkal kapcsolatban a tudósok. A Nauka v Szibiri tudományos folyóirat legfrissebb száma ismerteti a száz méter átmérőjű kráternél végzett elemzések eredményeit.
Az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Részlege Geológiai és Geofizikai Intézetének kutatói tomográfiai, mágneses, radiometriai és szondás vizsgálatai szerint több tényező együttes hatására robbant a lyuk. Először is a kráter két tektonikai törésvonal mentén helyezkedik el, ami miatt a földkéreg hőmérséklete itt magasabb az átlagnál. A meleg nyár különösen átmelegítette a felső rétegeket. Ezért robbanhatott fel olyan óriási erővel a talaj felszínéhez közel található gázhidrát.
„Persze ezeken kívül más faktorok is közrejátszhattak, és ha mindegyik csak egy kicsit ad hozzá az egészhez, ekkora robbanás nagyon is könnyen történhet” – magyarázta Vlagyimir Potapov, az expedíció egyik résztvevője.
Régóta komoly kutatás tárgyát képezi már a gázhidrát, amely első ránézésre olyan, mint a jég. Viszont metántartalma miatt meg lehet gyújtani, ezért égő jégnek is nevezik. A gázhidrátban víz veszi körül a metánmolekulát és széndioxidot, kénhidrogént, illetve egyéb szénhidrogéneket is tartalmazhat. Az atmoszféra nyomására széteső egy köbméter gázhidrátból, akár 160 köbméter metán is felszabadulhat.
Ezzel az elvvel magyarázzák a Bermuda-háromszög rejtélyét is. Eszerint a gázhidrát-robbanás annyira csökkenti a víz sűrűségét, hogy egyszerűen elmerülnek benne a hajók.
Kapcsolódó cikkek:
Hatalmas kráter keletkezett a „világ végén” – videó
Újabb misztikus kráterek Szibériában