A büntetőtörvények ilyen irányú módosításáról szóló indítványt az ülésen jelen lévő 259 képviselőből 253 támogatta. A 450 fős ukrán törvényhozásban csak második nekifutásra “ment át” az előterjesztés. Az UNIAN hírügynökség tudósításában megemlítette, hogy Olekszandr Turcsinov házelnök közölte a honatyákkal: megjelenteti a parlament lapjában azoknak a képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg az indítványt.
A törvénymódosítás tárgyalásakor az előterjesztést indokolva Pavlo Petrenko igazságügy-miniszter kijelentette, hogy a törvénymódosítás lehetővé teszi a Janukovics és a környezetéhez tartozott tisztségviselők ellen elindított többtucatnyi büntetőeljárás lezárását. Ezenkívül az eljárás alá vont politikusok már zárolt pénzeszközeit – amelyek több tízmilliárd hrivnyát tesznek ki (1 hrivnya=19 forint) – az állam elkobozhatja, és beépítheti az állami költségvetésbe.
Az ukrán parlament február 22-i ülésén úgy határozott, hogy Janukovics nem képes ellátni feladatait, ezért elmozdította őt államfői tisztségéből. A 450 tagú törvényhozás a határozatot fölényes többséggel, 328 támogató szavazattal fogadta el.
Janukovics akkor már régóta nem járt be munkahelyére, az elnöki hivatalba, hanem a Kijeven kívül lévő mezsihirjai rezidenciáján tartózkodott. Menesztése előtt pedig már gyakorlatilag szökésben volt, helikopterrel az ország keleti részébe repült. Miután az ukrán hatóságok körözést adtak ki ellene, Oroszországba szökött, és a hírek szerint azóta is ott él egy Moszkva környéki luxusvillában. Nemzetközi körözés van érvényben ellene, Moszkva azonban nem hajlandó kiadni őt Ukrajnának.
Janukovics ellen több bűnvádi eljárást is indított az ukrán főügyészség: hatalommal való visszaélés és tömeggyilkosságban való részvétel vádjával a 2013 novembere és 2014 februárja közötti időszakban, a kijevi hatalomváltást követelő tüntetéseken történtek miatt. A belügyi erők és a tüntetők közötti súlyos összecsapásokba torkolló szembenállás idején több mint százan vesztették életüket, javarészt a felfegyverzett rendőrök ellen Molotov-koktélokkal és botokkal harcoló tüntetők. A Janukovics leváltását megelőző napokban az áldozatok java részét belügyi és titkosszolgálati különleges egységek mesterlövészei lőtték le a környező épületek tetejéről.
Ezenkívül az ukrán főügyészség az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére, megváltoztatására és az államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények vádjával is indított büntetőeljárást a megbuktatott államfő ellen. Janukovics a főügyészség szerint azzal követte el az említett bűncselekményeket, hogy sürgette: elnökválasztások helyett tartsanak minden ukrajnai régióban népszavazást az adott terület státusáról, vagyis Ukrajnától való elszakadásáról, valamint Oroszországban tartott sajtótájékoztatóján illegitimnek nevezte a parlament által kinevezett új ukrán kormányt, s leszögezte, hogy továbbra is magát tekinti Ukrajna törvényes államfőjének.
Ukrán források szerint Janukovics bukása után állítólag komoly támogatást nyújtott a délkelet-ukrajnai térség elszakadását követelő szeparatista erőknek. A mögötte álló Régiók Pártjának helyi vezetői szervezték és finanszírozták állami pénzekből a Majdan-tüntetések idején a fekete-narancsszínű orosz György-szalagot viselő első szeparatista csoportokat, az úgynevezett “népi osztagokat”.