Az ukrán hadsereg ellen vívott függetlenségi háború során nem igazán jut idő a kvázi állam építésére, de a donyecki vezetés minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében. A szeptember 5. óta életbe lépett, bár nem betartott tűzszüneti időszak során erre van némi lehetősége is, ezzel megnehezítve az esetleges rendezést követően a terület integrációját az ország többi területéhez.
Saját titkosrendőrsége is van már a területnek MGB névvel, mely szándékosan a KGB-re hasonlít, bár sokan NKVD-nek becézik, utalva a sztálini szovjet szervezetre. Gyakran tartanak megemlékezéseket a náci Németország feletti győzelemről és a szovjet időket, illetve szimbólumait éltetik.
“Az emberek elfogadják ezt, mert nem tehetnek mást.” – idézi a The New York Times Vlagyimir Szolovjov újságírót, aki a Dnyeszter-melléki vidéken élt 16 éves koráig. Utóbbi terület hasonló körülmények közt vált ki Moldovából az 1990-es évek elején, mint idén tavasszal a Donyecki Népköztársaság. “Senki nem akarja megkérdőjelezni az állami ideológiát, mert nem szeretnék elveszíteni a munkájukat. Nálunk is voltak választások, de mindig ugyanazok nyertek.”
A new york-i lap felhívja a figyelmet, a hasonló területeken megszokottá vált emberi jogi sérelmekre is. Dmitro O. Potyehin ukrán politikai aktivista elmondása szerint őt egy művészeti kiállítás épületében tartották fogva embertelen körülmények között. Több társával együtt minden éjszaka hallotta a kihallgatások és verések hangjait, őt magát pedig egy olyan teremben kérdezték ki, ahol gyerekrajzok lógtak a falon. “Teljesen olyan volt, mint amilyen 1917-ben vagy 1937-ben lehetett […] Ez egy rendőrállam, bíróság nélkül. Rendkívül hatékonyak, hogy bebörtönözzenek valakit, de bírósági tárgyalásra már nincs lehetőség.” A lap becslései szerint ezer embert tarthatnak őrizetben a hatóságok.
A népköztársaság vezetője, Borisz Litvinov szerint Ukrajna meghazudtolta az előző rendszert: “A Szovjetunió nem éhség és elnyomás volt. A Szovjetunió gyárak, bányák honvédő háborúk és űrutazások voltak. Tudomány, oktatás és bizakodás a jövőben.” Elmondása szerint azonban nem a szovjet, hanem a jelenlegi orosz jogrendszert vezetnék be és csatlakoznának az Eurázsiai Unióhoz is. A bebörtönzéseket pedig a háborús idők hozadékának mondja.
Fjodor Berezin, a védelminiszter-helyettes ugyanakkor így fogalmazott: “Hadikommunizmust fogunk bevezetni […] Ott lehetséges a demokrácia, ahol rengeteg forrás áll rendelkezésre, de nálunk most nem így van. Közeleg a tél.”