Ezért menekültek amerikaiak a háború előtti Szovjetunióba

A szovjet-amerikai történelem érdekes fejezetét kezdte feltárni egy orosz származású dokumentarista az 1990-es években. Míg a Szovjetunióban sokaknak a terrort jelentették az 1920-1930-as évek, jó néhány fekete az Egyesült Államok helyett itt találta meg a boldogságot.

A két világháború között nemcsak a gazdasági válság miatt szenvedtek a feketék az Egyesült Államokban. Sokan próbáltak szabadulni az állandó faji megkülönböztetéstől, néhányuk egészen messzire, egészen a Szovjetunióig ment. Annak ellenére, hogy a különböző kisebbségeknek eredetileg ígért szabadságot ekkor már kezdték megnyirbálni, a Szovjetunió nagyon is szívesen fogadta az USA „másodosztályú” polgárait.

A legtöbb amerikai fekete nem akart emigrálni a Szovjetunióba, csupán politikai továbbképzésre, vagy ipari, vagy művészeti projektek miatt érkezett – írja Joy Gleason Carew a Feketék, vörösök és oroszok: vendégek a szovjet ígéretet keresve című könyvében. Wayland Rudd (1900-1952) azonban végleg a Szovjetunióba költözött 1931-ben, miután színészi pályafutását ellehetetlenítették a faji törvények. Az akkor 31 éves művész végül Moszkvában szerzett diplomát és a Sztanyiszlavszkij Opera és Dráma Színházban kapott munkát.

Bár sokan követték példáját, Rudd vált a Szovjetunió első számú fekete polgárává. Vele példálózott ugyanis a propagandagépezet, hirdetve a szovjet faji egyenlőséget és kritizálva az úgynevezett szabad Nyugat igazságtalanságait az etnikai kisebbségekkel szemben.

Jelena Demikovszkij: Fekete oroszok – a vörös tapasztalat (Előzetes)

{youtube}jKL2_NPLJDE{/youtube}

Többek között Rudd unokájával is beszélget a témáról Jelena Demikovszkij a Fekete oroszok – a vörös tapasztalat című dokumentumfilmjében. Az orosz származású, jelenleg az USA-ban élő nőt az 1990-es évek elején kezdte foglalkoztatni egyik gyerekkori élménye.

Részlet a Cirkusz című szovjet filmből:

{youtube}FYUqQRkdMG8{/youtube}

Sokakkal együtt ő is az 1936-os Cirkusz című filmen nőtt fel. A történet szerint a Szovjetunióban fellépő fiatal amerikai cirkuszcsillag mindenki elől dugdossa fekete kisfiát, aki végül mindenki kedvence lesz. „A film kulcsüzenete, hogy a Szovjetunióban senkit nem érdekel faj” – magyarázta Jelena Demikovszkij a Russia Beyond The Headlines hírportál cikkében. Egyébként a kisfiút játszó James Patterson apukája az Egyesült Államokból emigrált fekete volt és egy orosz nőtt vett feleségül.

A dokumentumfilm készítése közben kiderült, gyakorlatilag teljesen feltáratlan még a téma, sem az amerikaiak, sem az oroszok szinte nem tudnak róla semmit. Egyelőre arról sincs megbízható adat, hány fekete is hagyta el az USA-t a Szovjetunióért.

(Visited 6 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez