Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a több mint két éve folyó polgárháborúban nagyon fontos szerepet játszanak a szélsőséges csecsen harcosok, akik legfőbb vezetője Omár al-Sisani, azaz “Omár, a csecsen”. Pedig 2012-ben sokan elpártoltak tőle, a széttöredezett ellenzéki fegyveres erőkhöz csapódtak, Omárt pedig később Abu Bakr al-Bagdadi-nak tett hűségesküvel is megvádolták, mely igaznak bizonyult. Al-Bagdadi a térségben működő al-Kaida vezetője és rövid idő alatt a terrorista csoport szíriai harcainak vezetőjévé tette az időközben bizalmasává vált Omárt.
Június 29-én az al-Bagdadi által uralt területeken kiáltották ki az Iszlám Államot, így a csecsen hadvezér szerepe is megnőtt. A korábban tőle elpártolt harcosok ugyanis elkezdtek visszatérni hozzá, így több olyan kisebb ellenzéki fegyveres frakció, mely tavaly még komoly erővel bírt, mára elenyésző tényezővé vált.
Al-Bagdadi épp akkor kiáltotta ki a kalifátust, amikor az al-Kaida vezetője őt és Omárt felszólították, mérsékeljék harcaikat Szíriában. Ezzel a lépéssel egyrészt kiváltak a szervezetből, másrészt az egész világon rendkívül népszerűvé váltak. Nagyon jól jött ez nekik, hiszen egyre kevesebb harcos jelentkezett hozzájuk, azóta pedig sok nyugati születésű muszlim, de rengeteg orosz állampolgárságú csecsen is csatlakozott a harcokhoz.
A Jamestown Foundation cikke szerint Franciaországban és Ausztriában már bíróság elé állítottak több csecsent, akik feladata a toborzás volt. Egyedül Franciaországból közel ezren csatlakoztak a kalifátushoz. A csecsen harcosoknak és magának Omár al-Sisaninak is komolyan érzékelhető hatásuk van nem csak az Iszlám Államon belül, hanem már az Európai Unióban is.