A hétfői konferencia zárónyilatkozata kijelenti, azonnal véget kell vetni a dzsihádista szervezet iraki jelenlétének. A résztvevők pedig kötelezték magukat arra, hogy minden lehetséges eszközzel, a katonai segítséggel együtt, támogassák az új iraki kormányt az Iszlám Állammal szemben.
Oroszország nevében Szergej Lavrov csatlakozott a nyilatkozathoz. „Mi azt támogattuk, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül kezdődjön meg a helyzet komoly vizsgálata. Remélem, hallgatnak majd ránk. […] Ez azért szükséges, hogy a veszély gyors feltartóztatása miatt ne vesszen szem elől a szélesebb kép” – mondta tegnap az orosz külügyminiszter.
Moszkvának elemi érdeke, hogy a tegnapi zárónyilatkozat pontosan leszögezi, közel-keleti és észak-afrikai csoportokról van szó. A másfél héttel ezelőtt kötött ukrajnai tűzszünet előtt ugyanis nem egy nyugati ország támogatta Kijevet, hogy a luhanszki és donyecki szeparatistákat nyilvánítsa terroristáknak, ami ellen Oroszország határozottam tiltakozott. A Kommerszant meg nem nevezett forrása szerint a határozatot akkor támogatja teljes mellszélességgel a Kreml, ha nem próbálják meg átterjeszteni más régiókra.
A párizsi döntésnek ugyanakkor két aspektusa van, világított rá a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikkében Georgij Mirszkij, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa. A helyi célja az Iszlám Állam előretörésének megakadályozása, a globális pedig a nemzetközi radikális dzsihádista csoportok megfékezése. Moszkva szerepe a második szempont miatt értékelődik fel. Oroszország hatalmas haderőt jelent, ráadásul jelentős muzulmán lakossággal rendelkezik és területén iszlamisták működnek. A szakértő szerint ezek a tulajdonságok még az ukrán válság okozta jelenlegi szembenállást is felülírhatják az eredményes együttműködés érdekében.