A Krím-félsziget bekebelezése a korábbinál sokkal több nehézséget okoz Oroszországnak, mint ahogy azt feltételezni lehetett. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nincs közvetlen összeköttetésben az orosz területtel, így sem áramot, sem vizet nem tudnak ide juttatni és a hatalom gyakorlása, valamint a gazdasági fellendítés is nehezen megvalósítható.
A régió fejlesztése, a segélyezés és magának a helyi adminisztrációnak a működtetése is elképesztően magas összegeket ró a már így is túlfeszített orosz költségvetésre; a The Moscow Times szerint ez az összeg évi 4,5 milliárd dollár plusz terhet jelent.
Ezenkívül a félsziget egyetlen szárazföldi országgal érintkezik, ez pedig Ukrajna. Földgázának kétharmada, áram- és vízfogyasztásának 90 százaléka is ebből az irányból érkezik. Kijev érthető okokból nem hajlandó utóbbi szolgáltatásokat továbbra is biztosítani, a lezárt utakkal pedig az áruk importját teszi lehetetlenné. Leginkább a Krím turizmusa látta kárát az annexiónak, mely a félsziget fő bevételi forrása.
Megoldásként Moszkva ígéretet tett, felfejleszti az infrastruktúrát, azaz erőműveket, a Kercsi-szoroson átívelő hidat és új hatalmas vízvezetéket épít. Különleges területté kívánják nyilvánítani a Krímet, ahol alacsony adókkal és egyéb kedvezményekkel befektetésre alkalmas környezetet teremtenek a multinacionális cégeknek. Ez azonban az utóbbi idők szankciói miatt nehezen elképzelhető.
Moszkva vállalta a régió költségvetésének finanszírozását és a turizmus fellendítését is közvetlen állami támogatásból. Felemelnék az adminisztrációban dolgozók bérét az oroszországi szintre, ezenkívül nyugdíjemelést is kilátásba helyeztek. Mindezek súlyos dollármilliárdokba kerülnek Oroszországnak, ahol több más, például szibériai projekteket állítottak le ideiglenesen.
Az idő is Moszkva ellen dolgozik, ugyanis nő az elégedetlenség a krímiek körében a kialakult helyzet miatt. Ha nem sikerül belátható időn belül rendezni a helyzetet, úgy az Oroszország gazdaságának és Putyin hatalmának is komoly problémákat okozhat a közeljövőben.